Diabetikus receptek
Most bemutatunk néhány olyan receptet, melyet nyírfacukorral és jázminpakócával készítünk el, mellőzve a finomított cukrot.
Narancsos csokikrém
8 deciliter tejszínt felforralok, hozzáadok egy rúd vaníliát (félbevágom és kikaparom), 25 dkg összevágott 75%-os étcsokoládét és két narancs héját belereszelem. A narancsokat meghámozom, kifilézem, a filéket pedig a csokikrémhez adjuk és óvatosan elkeverjük. A masszát kicsi poharakba töltjük, majd egy időre a hűtőbe rakjuk, hogy kihűljön.
Amíg hűl a masszánk, fél deciliter tejszínt felmelegítünk, 20 levél apróra vágott steviát adunk hozzá és lehűtjük. Másfél deciliter tejszínt habbá verünk és a steviás tejszínnel a végén összekeverjük.
A poharak tetejére halmozzuk a habot és így tálaljuk.
Meggylekvár xilittel
Egy kilogramm meggyet felteszünk egy megmosott, tiszta, hibátlan falú edényben főni annyi vízzel, hogy éppen ellepje a gyümölcsöt. Mindössze 15 dkg nyírfacukrot szórunk rá, 2 szem feketeborsot rakunk bele és egy darab fahéjat. Lassú tűzön főzzük rotyogásig, ezután kivesszük a fahéjat és a borsszemeket, mert máskülönben előfordulhat, hogy megkeseredik a lekvárunk. Mikor készen van kifőzött, előmelegített üvegekbe töltjük, rázárjuk a fedelet, hirtelen megfordítjuk az üveget, így a vákuumnak köszönhetően felbontás nélkül egy évig is eláll a lekvár.
Túrógombóc steviával
Fél liter 1,5 %-os tejet steviával édesítek, majd ebben a folyadékban megfőzök 12,5 dkg zabkorpát. Amikor az egész kihűlt 25 dkg túrót keverek bele ebben az anyagba. Kezünket megnedvesítjük és apró gombócokat formázok a masszából. Ezeket a gombócokat pár órára a hűtőbe helyezem. Egy pohár joghurtot is édesítek steiával, majd leöntöm vele a gombócokat és így tálalom.
Ecetes uborka nyírfacukorral
Megtisztítok, megmosok és lecsöpögtetek 10 kilogramm uborkát. Fél kiló tormát feldarabolok. Alaplevet főzök 6 liter vízből, 3 liter ecetből, 30 dkg sóból, 2 dkg borsból, 2 gr szegfűborsból, 4 gr mustármagból, 2 gr korianderből, 2 szem szegfűszegből, 2 ek. nyírfacukorból, két csomag kaporból. Mikor az ízek összefőttek, a levet hagyjuk egy kicsit kihűlni. Üvegbe állítva sorakoztatjuk az uborkát, kaprot és tormát rakunk bele, majd a langyos alaplevet az uborkára öntjük. Celofánnal lezárjuk az üvegeket.
Van egy másik módszer is a cukor helyettesítésére, ez pedig nem más, mint a nyírfából nyert anyag kristályosítása, a nyírfacukor. A nyírfacukor egy olyan édesítőszer, mely a gyümölcsökben, zöldségekben is megtalálható, de szervezetünk is igen nagy mennyiségben képes előállítani. Édesebb a kristálycukornál, de 40%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz, így tökéletes megoldás lehet a fogyókúrázók számára. Most nézzük meg azt, hogy milyen előnyei vannak a nyírfacukor használatának?
A xilit előnyei a cukorbetegek és diétázók számára
A xilit nemcsak körülbelül feleannyi kalóriát tartalmaz, mint a cukor, de szénhidráttartalma is 75%-kal alacsonyabb. A xilitnek köszönhetően nem emelkedik meg a vércukorszintünk, mivel glikémiás indexe nagyon alacsony (7), így emésztése lassabb, vagyis egyenletesen szívódik fel. Alacsony GI-jénak köszönhetően a túlevés és az elhízás problémájában is segíthet, hiszen a lassú felszívódásának köszönhetően erősíti a jóllakottság érzését és később leszünk éhesek. Mivel jóval kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a cukor, ezért használatával a kalóriabevitelt is jelentősen lehet csökkenteni. A xilit fogyasztásával a cukorfüggőség is megszüntethető. A xilitnek ezenfelül lúgosító hatása is van, így segíti a szervezetet a savtalanításban, ezért a Candida betegek is fogyaszthatják.
Xilit a fogápolásban
Az 1970-es években felfedezték a xilit fogvédő hatását is: mivel szerkezete öt szénatomból épül fel, így igen stabil, vagyis a szájban található baktériumok nem képesek metabolizálni. (E folyamat során a baktériumok olyan savat állítanak elő, mely károsítja a fogzománcot és így fogszuvasodáshoz vezet.) Emellett azt is kimutatták, hogy a xilit akár 80%-kal is képes csökkenteni a fogszuvasodást: a xilittel készült rágógumikat már hat nemzeti fogásszövetség elfogadta. A xilit csökkenti a lepedékképződést, elősegíti az ásványi anyagok visszaépülését a fogzománcba, enyhíti a száj szárazságát.
A xilit hatása a felső légutakra.
A xilit szerkezet képes megakadályozni, hogy az orr és a torok nyálkahártyáján megtapadó baktériumok – melyek betegségeket és fertőzéseket okoznak – megtapadjanak ezeken a helyeken. Lehetővé teszi, hogy a szervezet öntisztító folyamatai így ki tudják mosni ezeket a káros anyagokat a szervezetből.
Bizonyára rengeteget hallottunk arról, hogy a finomított cukor is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a zsírszövetek megtapadjanak a szerveinken és a bőrpárnák alatt is, ezért az elhízásra az is megoldást jelent, ha mellőzzük a fehér cukor használatát vagy helyettesítjük valami mással… De vajon mivel is lehetne kicserélni a cukrot?
Létezik egy olyan növény, a jázminpakóca, melyet már a dél-amerikai indiánok is évszázadok óta alkalmazzák édesítőszerként. Levelei harmincszor, kivonatai pedig háromszázszor édesebbek a cukornál, így sokkal kevesebbet is kell belőle használni. Emellett főzésre és sütésre is kiválóan alkalmas, hiszen a hő hatására nem bomlik el a melegítéstől.
Azonban nemcsak a fogyókúrázóknak jelent hatalmas segítséget, de előnyösen befolyásol különböző más betegségeket is, mint amilyen a cukorbetegség, az allergia, az érelmeszesedés és a magas vérnyomás. A vércukorszintet nem emeli meg, sőt egy kissé még növeli is a glükóztoleranciát, így a cukorbetegeknek sem kell lemondaniuk az édességekről, ha azok sztíviával készülnek. A megfázás, influenza és szájfertőzés kezelésében is nagyon hatékony, hiszen meggátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását.
Jótékony hatásai közé sorolható az is, hogy a szövetek oxigénellátást javítja, normalizálja az anyagcserét és még a vér koleszterinszintjét is csökkenti. Májvédő és gyulladáscsökkentő hatása is jelentős.
A Brazíliában élő indiánok már évszázadok óta alkalmazzák a növényből nyert folyadékot a különböző típusú sebek, horzsolások gyógyítására, mert segít megakadályozni a hegesedést. Bőrregeneráló hatása miatt különböző bőrbetegségeket is hatékonyan lehet vele kezelni.
Fontos tudni azt azonban, hogy bármennyi pozitív tulajdonsággal rendelkezik, egyetlen negatív jellemzőjéről is említést kell tennünk: ez pedig a kesernyés utóíze. Azonban ettől nem kell tartanunk, hiszen nagyon-nagy mennyiséget kell elfogyasztanunk belőle, hogy ezt az utóízt megtapasztaljuk.
Kutatásokkal igazolták azt is, hogy a cukorral ellentétben fogyasztása nem eredményez fogszuvasodást.
Már az USA-ban is feloldották az élelmiszer ipar területén történő felhasználását, így már a Coca-Cola és a Pepsi is piacra dobta a saját, sztíviát tartalmazó üdítőit, hogy ezzel tegye egészségesebbé az adott italt.
Ha kókuszolajjal főzünk, akkor nemcsak fogyást idézhetünk elő, hanem még egészségesebbek is leszünk, mivel nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, melyek szerkezete stabil, így hevítéssel nem oxidálódik. Ezért mindenkinek megéri étolaját kókuszolajra cserélni, nemcsak azoknak, akik túlsúllyal küzdenek, hanem azoknak is, akik egészségesen szeretnének főzni.
Most bemutatunk két receptet, melyek sokkal egészségesebbek, ha kókuszolajjal készítjük el őket.
Ropogós csokoládé az édesszájúaknak
20 dkg étcsokoládét és 20 dkg tejcsokoládét gőz felett felolvasztunk. Ha felolvadtak, akkor hozzáadunk két evőkanál kókuszolajat és 3 evőkanál apróra darált mogyorót. Az így kapott masszához müzlit keverünk, annyit, hogy egy csepp csoki se maradjon a tál alján. Egy nagy tálcát lefedünk alufóliával, bekenjünk kókuszolajjal és egy kiskanál segítségével a keletkezett masszát kupacokba ráhelyezzük a tálcára. Egy fél órára a hűtőbe tesszük, így a csoki megdermed és már fogyaszthatjuk is.
Gombaleves az ínyenceknek
Egy tűzálló tálban 30 percig főzzük a meghámozott gombákat (kb. fél kilót). A főzőlevet félrerakjuk. Közepes lángon el kezdünk hevíteni 15 ml kókuszolajat, majd hozzáadjuk a gombákat. Kiöntjük őket egy tálba. Majd abba a tálba, amibe a gombát elkészítettük, 3 teáskanál kókuszolajon 2 fej apróra vágott hagymát megdinsztelünk. Ezután hozzáadjuk a gombákat, 4 gerezd fokhagymát, 2 szál kakukkfüvet. Sózzuk, borsozzuk és egy percig összefőzzük az ízeket. Hozzáadunk egy babérlevelet, egy csésze kókusztejet és néhány evőkanállal abból a léből, amiben a gombát főztük. Ezt az egész keveréket addig főzzük, amíg az összetevők puhára nem főnek. A végén összeturmixoljuk az egészet. Megvárjuk még kihűl és utána tálaljuk.
Két receptet bemutattunk, most itt az idő, hogy otthon is kísérletezzünk, hiszen minden receptbe beilleszthető a kókuszolaj. Így minden ételünk sokkal egészségesebb lesz, kevesebb kalóriát fog tartalmazni és még megszabadulhatunk a felesleges zsírpárnáktól is.
Rengeteget hallunk arról, hogy az egyes étolajok nagyban hozzájárulnak az elhízáshoz. Ennek oka, hogy nagyon sok olyan olajat használunk, melyek többszörösen telítetlen zsírsavakkal rendelkeznek, így nagyon hajlamosak a szabadgyökök képzésére. A napraforgóolaj és az olívaolaj is nagyon hajlamos az oxidációra, vagyis emiatt egyikre sem igazán lehet azt mondani, hogy egészséges. A másik problémát a transz-zsírok jelentik, amelyeket mesterségesen állítanak elő természetes zsírsavakból úgy, hogy megváltoztatják azoknak a szerkezetét. Ezért szervezetünk nem tudja ezeket a zsírokat hatékonyan feldolgozni, ezenkívül még a normál sejtműködést is megzavarják: ahelyett, hogy beépülnének a sejtfalba, összezavarják a sejtfalon keresztül történő tápanyagáramlást. Beengedik az idegen és a káros anyagokat is a sejtekbe. A margarin pedig 35%-ban transz-zsírokat tartalmaz. Mi lehet a megoldás?
A kókuszolajról
A kókuszolaj 92%-ban telített zsírsavakból áll, azonban ezek a zsírsavak jórészt közepes szénláncokból épülnek fel. Ennek nagy előnye, hogy közvetlenül a bélből szívódnak fel, így nem vesznek részt a zsíranyagcserében. Vagyis nem zsírpárnává, hanem energiává alakulnak: szervezetünk azonnali energiaforrásként használja fel őket. Ennek ellenére nem okoz vércukorszint-emelkedést, így a cukorbetegek is használhatják.
Ezenkívül a közepesen hosszú szénláncok fokozzák a pajzsmirigy működését is, aminek következtében felgyorsul az anyagcserénk, így nemcsak, hogy e zsír használatával nem hízunk, de még fogyhatunk is tőle. Azzal pedig, hogy felgyorsul az anyagcserénk, a hosszú szénláncokból felépülő zsírsavakat is könnyebben égeti el a szervezetünk.
A kókuszolaj előnye még továbbá az, hogy tizedannyi kalóriát tartalmaz, mint a szokványos étkezési olajak, vagyis 9 kcal/gr helyet mindössze 0,9kcal/gr az energiatartalma.
A kókuszolaj tehát kiválóan alkalmas a fogyókúrázók számára, de ugyanakkor más területen is kitűnően alkalmazható: sportolók számára nagyszerű energiaforrást jelent, a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében is hatékony gyógyírnek minősül, erősíti az immunrendszert is. Ezenfelül még külsőleg alkalmazva is csodaszernek minősül, hiszen ápolja a hajat, fényesebbé teszi azt, valamint a különböző bőrhibákat is hatékonyan lehet vele kezelni. Bőrünk fényesebb, üdébb, fiatalosabb lesz a kókuszolajnak köszönhetően.
Az elhízás (obesitas) egy olyan anyagcsere-zavart jelent, mely során fokozódik a táplálékbevitel vagy csökken az energialeadás, így egy zsírraktározódási folyamat indul be. Az elhízás a jelen és a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája: a WHO állítása szerint ez a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. Az elhízás népbetegségnek számít: csak Európában és az USA-ban jelenleg több, mint 70 millió ember elhízott, 163 millió túlsúlyos. Az Egyesült Államokban egyes felmérések szerint az elhízottak több, mint 70 milliárd dollárjába kerülnek évente a költségvetésnek. Ezek a költségek a gyógyítási kiadásokat és a kövér emberek csökkent tevékenységéből adódó költségeket jelentik. Azonban a kövérség nemcsak plusz költségeket generál, hanem számos egészségügyi következménye is lehet…
A következmények
A kövérség nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem komoly egészségügyi károsodást is okozhat.
A túlsúly sokkal nagyobb terhet ró a szervezetünkre, így a szívünkre is. A szívünket egyre jobban megterheli, nő a sejten belüli és kívüli folyadék, fokozódik a vér mennyisége, nő az oxigénfogyasztás. A szívnek többet kell dolgoznia, így túlságosan megnő, ami szívelégtelenségekhez vezet. Több keringési okokból eredő betegség is kialakulhat: légzési zavarok, magas vérnyomás, vérzsír-emelkedés, cukorbetegség és érelmeszesedés.
A testsúly növekedésével egyenes arányban nő a magas vérnyomás is. Ennek oka a megnövekedett vérmennyiség. A magas vérnyomással küzdőknek pedig további szövődményekkel kell számolni: koszorúér-elmeszesedés, agyvérzés stb.
A hasi és mellkasi zsírszövetek növekedése következtében a légzés is megnehezül: tüdőnket is terheli tehát a túlsúly. Pickwick-szindróma alakulhat ki: ebben a betegségben szenvedő emberek aprókat lélegeznek, aluszékonyak, bőrük lila.
További szövődményként jelentkezhet a cukorbetegség, gyomortáji fájdalmak, emésztési panaszok, ízületi bántalmak.
