Nemzetikonyha

Ünnepi asztal

Levesek macskajajra, szaftos húsok és kalóriadús finomságok. Ezek a legjobb farsangi ételek.

A farsang a féktelen mulatságok, a bálok és a bőséges lakomák ideje. Az év azon időszaka, mikor olyan hagyományokra épülő népünnepélyekkel búcsúztatják a telet, mint a mohácsi busójárás vagy a velencei karnevál. De nincs igazi szórakozás egy finomságoktól roskadozó asztal nélkül, a magyarok pedig rendkívül változatosak tudnak lenni, ha szemet gyönyörködtető és ízes ételekről van szó. Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (március 5.) hagyományos farsangi receptek tucatjaiból válogathatunk. Garantáltan nem diétás, kicsit sem kalóriaszegény finomságok következnek.

A legnépszerűbb farsangi ételek

Az átmulatott éjszaka utáni másnapokon a nehezebb, vitamindús ételek dominálnak az asztalon. Hiszen nincs is jobb egy fejfájós délidőben, mint egy nagy adag korhelyleves egy pohár hideg szódával.

Korhelyleves

Az egyik legnagyszerűbb étel a macskajajban szenvedők számára. A benne található nagy mennyiségű savanyú káposzta igazi vitaminbomba a meggyötört szervezet számára. A leves nyugtatja a gyomrot és csillapítja a fejfájást is. Az igazi korhelylevesben a káposzta mellett hús, kolbász és szalonna található, de vegetáriánusok gombával is készíthetik.

Becsinált leves

Szintén népszerű farsangi, másnaposságűző, energetizáló leves, mely önmagában is elég laktató, ezért akár főfogásként is tálalhatjuk. Legfőbb alapanyaga a disznóhús és a zöldségek, egy kis frissen vágott petrezselyemmel is megbolondítható.

Fotó: Kuslits Szonja

Konyakos kacsasült

Kifejezetten ünnepi étel, omlós húsa és finom zsírja miatt sokak kedvence. A konyakos kacsasült császárszalonnával és kacsamájjal készül, narancsos mártással és tetszőleges körettel fogyasztható. A sült kacsát leggyakrabban hagymás törtburgonyával és párolt káposztával fogyasztják, ebben az esetben inkább a burgonyapürét javasoljuk.

Fotó: nyokki

Paradicsomos-boros sertéscomb

Farsangi ételhez méltón nehéz, laktató főfogás, ami után kellemesen eltelve dőlhetünk hátra a kedvenc karosszékünkben. A pecsenyesütés fortélya, hogy alacsony hőmérsékleten, hosszabb ideig hagyjuk a sütőben a húst, így lassan puhul omlóssá. A burgonyát a hússal együtt készítjük el, végül dinsztelt káposztával tálaljuk.

Hájas tészta

A február a farsang mellett a disznóvágások ideje is. Nagyanyáinknak ilyenkor volt a legkönnyebb (és olcsóbb) disznóhájat szerezni, ezért mára az ünnepi asztal elképzelhetetlen hájas sütemények nélkül. Az elkészítés időigényes, de az íze miatt mindenképpen megéri a fáradozásokat. Készíthetjük mákos, barackos, gesztenyés vagy szilvalekváros változatban is.

A hájas tésztából készült sütemény többféle töltelékkel is készíthető

Fotó: Ujfalusi Dóra

Farsangi fánk

A sütemény, ami nélkül biztosan nincs igazi farsang: nagymamáink szalagos fánkja. Az egész lakást belengő olajszag és édes tészta íze gyerekkorunk kedvence, hiszen nem is volt jobb, mint a kis fehér hokedlin ülve majszolni a porcukorral szórt fánkot. Manapság egyre többen töltik lekvárral vagy pudinggal, de önmagában is ízletes lehet. Nézzék meg videónkat arról, hogyan érdemes elkészíteni a szalagos fánkot.

Lekvárral vagy csokoládékrémmel is tölthetik a fánkokat

Marie-Antoinette farsangi álarcosbált rendezett, és ezalatt egy utcai árustól vásárolt egy fánkot, ami nagyon ízlett neki, így megtaníttatta az udvari szakácsnak, hogyan kell készíteni, és így kapcsolódott össze az udvari mulatságokkal. Magyarországon a Dunántúlról terjedt el és lett tradicionális édesség, kifejezetten a szalagos fánk.

– Hogy készül egy átlagos fánk?
– A hagyományos fánk alapja (tehát nem a burgonyás fánk vagy a csöröge) az élesztős gyúrt tészta. Régen az asszonyok fateknőben dagasztottak, amit sosem mostak ki, csak mindig liszteztek, így nem ragadt hozzá a tészta. A háztartási gépek megjelenése előtt mindenki kézzel dagasztott. Ahhoz, hogy szép, kidolgozott tésztánk legyen, akár egy fél órát is rá kell szánni, és fizikai erő is kell hozzá, nem is kevés.

Először egy deciliter langyos tejben egy kiskanál cukorral az élesztőt fel kell futtatni (ez körülbelül 5-10 perc). Ezt a tálba szitált liszt közepébe kell önteni, kicsit elkeverni, aztán a többi hozzávalóval el kell kezdeni gyúrni. A folyadékot apránként kell adagolni, mert a liszt sikértartalmától függ mennyit vesz fel, nem szabad eláztatni. Több lisztet sem kell adni hozzá, akkor sem ha ragad, mert a dagasztás végére, amikor szép, fényes és hólyagos a tészta, el fog válni az edény falától. Utána letakarjuk, és meleg helyen kétszeresére kelesztjük, ami fél óra körülbelül. Ezután jön a szaggatás. A nyers fánkot sütés előtt még tíz percig pihentetjük. Az olajnak kellően forrónak kell lennie, sütés előtt úgy tesztelhetjük le, hogy egy kis darabka tésztát dobjunk az olajba. Ha feljön, és körülötte rögtön sercegni kezd az olaj, akkor már elég forró. Amikor a fánk mind a két fele szép piros, ki is vehetjük, és egy papírtörlővel itassuk le az olajat.

– Milyen különlegességgel készül még?
– Bár nem hasonlít semmiben a hagyományos fánktésztához a Spanyolországban népszerű churros, magyar fordítása is fánk. Ennek a tésztája leginkább az itthoni égetett tésztához hasonló, ami a képviselőfánk alapja. Ehhez vajat, vizet, sót és cukrot egy lábasba beleöntöm, és felforralom. Ha forr, rászitálom a lisztet, és kicsit resztelem, azaz pirítom a masszát. Utána leveszem a tűzről, hagyom, hogy kicsit kihűljön, mielőtt beleütöm a tojásokat. Ha túl forró, akkor megsülnek benne a tojások, ezért kell hűteni. Utána jöhet egy kis vaníliaaroma, és szépen összedolgozzuk a tésztát. Majd egy csillagcsöves nyomózsákba töltjük, és tíz centi hosszú rudakat nyomunk bele egyenesen a forró olajba. Esetleg egy ollót is odakészíthetünk, hogy könnyebben el tudjuk vágni. Még forrón fahéjas porcukorba forgatjuk és csokiba mártogatjuk.

– Ha már szóba jött a farsang, számos ünnepkör létezik, amikor finomabbnál finomabb étkeket teszünk az asztalra. Ezek az ünnepek azonban sokszor már keverednek a modern, főként Amerikából behozott trendekkel. Úgy látom, önnek számítanak a magyar hagyományok. A tradíciók kapcsán mire figyel, s mit tanácsol a „házi cukrászoknak”? A fánkon túl mit készít még a közeljövőben, farsang után Húsvétkor?
– Nekem nagyon fontosak az ünnepi és a nemzeti tradíciók is a gasztronómiában, ugyanakkor szeretek kísérletezni, és ötvözni is egyes nemzetek konyháit. Szerintem mindenki azt készítsen és fogyasszon, amit szeret vagy amit megkíván, de a hagyományok ápolása mindig lélekmelengető érzés. Farsangkor a fánké a főszerep, lehet variálni az ízesítéseket (csokival, lekvárral, esetleg pudinggal tölteni, és porcukor helyett mázzal bevonni őket), és lehet magát a fánkok típusát is váltogatni, például burgonyásat készíteni. Húsvétkor és a nagyobb ünnepeken mindig elkészítem a hagyományos, enyhén sós fonott kalácsot, kör alakban tűzöm össze, így olyan lesz, mint egy koszorú. Ez kiválóan passzol a sonkához és a tojáshoz is. Emellett szoktam sütni bejglit, ahogy karácsonykor is.

Elkészült a szalagos fánk és a churros is

Fotó: MNO