VASTAGBÉLRENDSZER, BÉLFLÓRA, PROBIOTIKUMOK, COLON-HYDRO TERÁPIA, VASTAGBÉL PROTOZOON ÉS FÉREG PARAZITÁK

Vastagbél - Vastagbélrendszer funkciói, felépítése

A vastagbélrendszer, mint méltánytalanul mellőzött (és alábecsült) szervrendszer: Az ember általában a székletével és legfőképpen a vastagbélrendszerével csak akkor kezd el „törődni”, mikor valamilyen zavar lép fel vastagbél területtel kapcsolatban. Leginkább, amikor hasi fájdalom, székeléskor vagy leüléskor, mozgáskor fellépő végbél fájdalom (aranyér), illetve székelési, fokozott bélgáz okozta vastagbél probléma jelentkezik. Gyakori panasz lehet még a végbél körüli viszketés (pl. parazita, protozoon, pl. candida gomba okozta fertőzés), illetve amikor már például szabad szemmel látható tünetek okoznak ijedelmet (vérzés, illetve a széklet jellege). Az, hogy a patogén mikrobák, ill. a parazita fertőzés mennyi ideig maradnak a vastagbél traktusában, és milyen mértékben tudnak elszaporodni, nagyban függ a vastagbél - vékonybél normál bélflóra egyensúlyától, illetve az immunrendszer hatékonyságától, a szervezet hidratált (víz-bioenergetika) állapotától.

Mindez így alapjaiban, „rendben is van”, de ma már köztudott tény, hogy a vastagbél, vastagbélrendszerünk bizony sokkal több és jelentősebb feladattal rendelkezik, mint az egyszerű ürítés…

A bélrendszer, mint a szervezet központi idegrendszere mellett a 2. AGY, mely önálló reflex-érzőrendszerrel rendelkezik (neurogasztroenterológia), befolyásolja és visszahat az agy működésére (agy-bél tengely), az érzelmi állapotra, a reakció készségre: Second Brain - 2. Agy

A vastagbél azon kívül, hogy a méregtelenítő funkciója mellett a bélflóra által az immunrendszer hatékonyságának fő indikátora és központja, a szervezet energetikai feldolgozó, ill tisztító és energetikai blokkoldó központja is. A vastagbélrendszer megfelelő tisztántartásával (rostdús táplálkozással, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, vastagbél izomzatának működtetése és "fitten" tartása mozgással, stb.) a szervezetben felhalmozódott energetikai blokkok is nagymértékben oldhatóak, és mintegy "kiengedhetőek". A stressz okozta energetikai blokkok felhalmozódnak a vastagbél rendszerében, szervi tünetként pedig felborítják a bélflóra egyensúlyi állapotát, ezzel gyengítve a szervezet általános védekező képességét, az immunrendszer - öngyógyító rendszer reagáló készségét (lásd. még: Colon Hydro Terápia). Az energetikai in-harmónia bioenergetikai egyensúlyozása nagymértékben kihat a bélrendszer energetikai blokkjainak feloldására, normalizálódott működésére (lásd: KAPCSOLATTEREMTŐ " Gyógyítás " (Reconnective Healing®). Érdemes odafigyelnünk egyszerűen arra, hogy segítsük a vastagbél tisztító és védelmi funkcióját! Legcélszerűbb annak a ténynek a figyelembevétele, hogy van- e mindennap székletünk, elegendő mennyiségű-e a széklet, és könnyedén indul-e be, illetve zajlik-e le a székelési folyamat. A széklet színe és állaga, sőt szaga is tájékozódási pontot tud nyújtani az anyagcsere-emésztési folyamatról, a vastagbél állapotáról, vagy egyéb eltérésekről:

A széklet patogén eltérései:
Fehér lepedékes és nyákos széklet, pl. candida gomba okozta fertőzésről, palaszürke-fehér szinű széklet az epeutak elzáródásáról, a fekete széklet (alvadt vér) belső vérzési problémákról (ulcus-fekély), az erősen bűzlő széklet, pedig a vastagbél rothasztó, erjesztő folyamat túlsúlyáról ad felvilágosítást (savas kémhatású szervezet, túlzott fehérje-szénhidrátfogyasztás → savasodás és savasító-lúgosító ételek). Piros friss vér jelenléte a székletben aranyérre (de előfordulhat a megerőltető székletürítést okozó kemény széklet esetén is!), vagy vastagbél - végbél tumorra utalhat. Ha túl zsíros jellegű a széklet, akkor a hasnyálmirigy, az epe lehet érintett, de még utalhat tünetmentes (látens) Salmonella, vagy Giardia fertőzésre is. Azonban ha zöldes-kék színű a széklet, akkor étel színezhette a székletet, illetve újszülöttek esetében az emésztőrendszer - vastagbél (sejt)-tisztulásáról van szó. Sárga színű széklet Giardiasis fertőzésről (egysejtű Giardia lamblia protozoon okozza), vagy bilirubin lebontási zavarról adhat tájékoztatást.

Képen: 1-2. típus: székrekedéses jellegű székletformát mutatja be, 3-4. típus: normális székletformát mutat be, az 5-6. típus: hasmenéses, híg jellegű székletmintát illusztrál, a 7. típus erős hasmenéses állapotra utal.


Vastagbél - vastagbélrendszer anatómiai leírása: A vastagbél a hasüreg vékonybéltömegét szögletes keret formájában körülvevő bélszakasz, amely a jobb csípőtányéri tájékban kezdődik a vakbéllel (cecum), majd lefelé haladva folytatódik a vastagbél felszálló ágával (colon ascendens), a máj jobb lebenye alatt átmegy a vastagbél haránt szakaszába ( colon transversum), innen a lép alatt hegyesszögben megtörve lefelé halad, mint a vastagbél leszálló ága (colon sigmoideum). Végül a kismedencébe véglegesen belépve a végbélbe megy át. A vastagbél kivezető nyílása, a végbélnyílás (anus) alsó-kimeneti része már nem csak simaizomból, hanem gyűrű alakú harántcsíkolt izomzatból is áll, mely már akaratlagosan szabályozható, befolyásolható (bioenergetikai mozgásgyakorlatok izom).

A vastagbél lényegesen tágabb, mint a vékonybél, különösen a vastagbél kezdeti szakaszán (cecumban). Nem egyenletesen hengerded -a vastagbél rectum szakaszának kivételével-, hanem kiöblösödéseket találhatunk rajta, melyeknek mennyisége és helyzete a vastagbél mozgásától, illetve az izommozgástól függ. A vastagbél nyálkahártyája erősen redőzött, sűrűn behálózott vér-és nyirokerekkel, idegvégződésekkel. A vastagbél nyálkahártyája mucint (nyákot) termel, melynek feladata a vastagbél nyálkahártyájának védelme.

Vastagbél - Vastagbélrendszer működése és béltartalom továbbhaladási útja - tartalma

A gyomor-bél passzázs (áthaladás) teljes időtartama 1-2 nap. A fel nem szívódott anyagok kb. 2,5 órával elfogyasztásuk után jutnak el a vékonybél végső szakaszába, illetve a vastagbél kezdeti részébe. Innen a továbbhaladás lelassul. Az elfogyasztás után 16 órával már megjelenhetnek a székletben a fel nem szívódott anyagok, de a vastagbél teljes kiürüléshez kb. 48 óra kell (lásd. még anyagcsere - emésztési és felszívódási folyamatok).

Alapvetően a vastagbél fő funkciója a béltartalom ( széklet ) besűrítése, azaz a benne lévő víz és oldott sók visszaszívása a szervezetbe (víz-gyógyászat /vízterek). A vastagbél traktusnak saját enzimjei nincsenek, erre nincs is szükség, mert a vékonybélben gyakorlatilag az emésztés befejeződik. Az a jelentéktelen tápanyaghasítás, mely a vastagbél szakaszában végbemegy, a vékonybélből a vastagbél szakaszba került enzimek révén történik meg. A széklettel való vízvesztés naponta csak kb. 200 ml (maximum 300 ml) normális esetben. A vastagbél traktusba jutott béltartalom tartalmazhat még meg nem emésztett fehérjéket, zsírokat, fel nem szívódott aminosavakat és cukrot (szénhidrátot). Ezeket a vastagbél bélbaktériumai elbontják: a fehérjéket és aminosavakat a rothasztó vastagbél baktériumok lúgos kémhatású termékké (pl. ammónia) alakítják, a cukrokat az erjesztő vastagbél baktériumok savanyú kémhatású molekulákká (pl. tejcukor→tejsav, ecetsav,szénsav, metángáz) bontják le.

A széklet emészthetetlen anyagokat (pl. növényi rostokat, magvakat), vizet (65-67%), sókat (Mg, Ca, Po4, stb.) részben lebontott anyagokat, valamint vastagbél baktériumokat és nyálkahártyasejteket, emésztőmirigyek váladékát tartalmazhatja. A széklet zsírtartalma zsírfelszívódási zavar esetén fokozott. A széklet barna színét a máj által termelt bilirubin redukciós terméke, a szterkobilin adja. A túlzott fehérjebevitel, illetve elégtelen fehérjeemésztés rothadásos diszpepsziára vezet (a széklet bűzös -szkatol által, kémhatása lúgos). A rothadás során mérgező hatású bomlástermékek szabadulnak fel (putrescin, kadaverin, hisztamin, stb.), melyek a vastagbél bélfalában vagy a májban méregtelenítődnek. Azonban ha nagy mennyiségben keletkeznek a vastagbél traktusban ezek a rothadásos mérgező anyagok, károsítóan -mérgezően hatnak a szervezetre, ez a mérgező hatás leginkább széklet -pangás esetén szokott létrejönni. A túlzott szénhidrátbevitel, ill. elégtelen szénhidrát felszívódás erjedéses diszpepsziára (a széklet savanykás szagú, kémhatása savanyú) vezet.
Nagy jelentőségű a vastagbél baktériumainak a vitaminszintézise. Az emberben a K-vitamin colli bacillusokban képződik. Az újszülöttek esetleges vérzékenységének oka lehet, hogy hiányzik a vastagbél rendszeréből a coli bacillus, így nincs K-vitamin szintézis sem (az újszülöttek ezért K-vitamin injekciót kapnak).

A béltartalom bomlása kapcsán nagy mennyiségű gáz (pl. metán, hidrogén) képződik, ami a besűrűsödésre váró folyadékkal elkeveredve tölti ki a beleket. A gázok többsége visszaszívódik a vérbe, végül is, kileheljük ezeket a gázokat is. Csak extrém fokú gázképződés esetén ürül a gáz a végbélnyíláson át (a káposzta és a bab is képes ennek kiváltására). Ha a béltartalom ( széklet ) továbbjutása a vastagbél - vastagbélrendszer szakaszban megszűnik (pl. ileus-bélelzáródás) és a vastagbél vérellátása romlik, a belekben felszaporodnak a gázok, majd a gáz és a folyadék szétválik (folyadék-nívok láthatóak a hasi röntgenfelvételen).
A vastagbél - széklet kiürítése (faeces-fécesz) gerincvelői reflexfolyamat eredménye, amit felsőbb központok befolyásolnak. A vastagbél sigma- és a rectum szakaszának széklettel való telítődése a bélfal feszítési receptorainak ingerlésén keresztül reflexesen ellazítja a belső záróizmot (szfinktert). A vastagbél - vastagbélrendszer feszülés érzete ugyanakkor –tanulási folyamat eredményeként- a külső záróizom tónusfokozásához vezet, ami átmenetileg megakadályozza a széklet kiürítését. Akaratlagos székletürítéskor azonban ellazul a külső záróizom. Mély belégzés után, zárt hangrés mellett végzett hasizom-megfeszítés (hasprés) elősegíti a végbél kiürülését. Ha a végbélfeszülés-érzékelés zavart vagy a székletürítés reflexe károsodott, a széklet visszatartása elégtelenné válik (inkontinencia). Mind a vastagbél simaizmának renyhesége, mind a hasprés elégtelensége székrekedéshez (obstipáció) vezethet. A leggyakoribb azonban hogy a rostszegény táplálék fogyasztása, a széklet gyakori akaratlagos visszatartása, a rendszertelen székletürítés, a kevés folyadékfogyasztás és kevés mozgás vezet székrekedéshez (fogyókúra -mozgás, bioenergetikai mozgásgyakorlatok), ami aztán folyamatként rögzül. Az egészséges életmóhoz hozzátartozik a napi egyszeri székletürítés, s az erre való „rászokást” már érdemes gyermekkorban megtanítani.

Bélflóra kialakulása a különböző emésztőtraktusok és emésztési szakaszoknak megfelelően

Táplálékfelvétellel a nyálban lévő flórához keverednek az élelemben jelenlévő baktériumok. A nyál rendelkezik baktericidhatással, így már az emésztési folyamat kezdetén a baktériumoknak egy része elpusztul. A gyomorban azonban már (amikor a gyomor pH-ja 3 alá csökken) a baktériumok nagy része elpusztul (kivételt képez ez alól, pl. a Helicobacter pylori (baktérium parazita), mely nagy valószínűséggel a gyomorfekély egyik okozója. A baktérium különleges enzimjének köszönheti (ureáznak) hatását, mely által erősen lúgos kémhatású, ezzel kompenzálni képes a gyomorsav kémhatását /a baktérium enzimje az ureát széndioxidra és ammóniára bontja, mely alkotók a vízzel ammónium-bikarbonátot képezve -lúgosítva- közömbösítik a gyomorsavat.

Egy részük azonban átjut a vékonybél kezdeti szakaszába, mely enyhén lúgos kémhatású (a duodenumba- Streptococcusok, Staphylococcusok és a Lactobacillusok), így a béltraktus minden táplálékfelvétellel baktérium-utánpótlásban részesül. A vékonybél következő szakasza (duodenum és a jejunum) relatíve baktériumszegény, a baktériumszint növekedése a vékonybél utolsó szakaszában (ileumban) kezd el növekedni (Bifidobacteriumok, Bacteroides család, Clostridiumok, Fusobacteriumok), és a vastagbél traktusban pedig, mely enyhén savas kémhatású, már igen nagy a mikroorganizmosok csíraszáma (milliliterenként 10-10 millió). Ez a széklet szárazanyag tartalmának kb. 40-60%-t teszi ki, a vastagbél traktusban döntően az anaerob (oxigén ellátottságot nem igénylő) baktériumok vannak túlsúlyban. A normál bélflóra az emberi szervezetben kb.1, 4 - 1, 8 kg összsúlyt tesz ki, megfelelő-kiegyensúlyozott táplálkozás (lúgosítás, fogyókúra, táplálkozás bioenergetika), elégséges folyadékfogyasztás mellett a széklet nem bűzös és világos-közép barna színű.

Vastagbél / Az emberi test flórája és bélflórája

Normál test flórán a kültakaró, a száj-, orr- és garatüreg, a légutak, a gyomor, a vékonybél és vastagbél béltraktus, a húgy- és ivarszervek felszínén állandóan jelenlévő baktériumflórát értjük, ahol aerob (oxigént igénylő, ejtsd: érob) és anaerob (oxigént nem igénylő, ejtsd: anérob) mikroorganizmusok számtalan fajtája megtalálható. A normál vékony - vastagbél bélflóra állományban igen nagy számban fordulnak elő anaerob baktériumok is. A szájban az aerobokkal kb. egyenlő mennyiségben vannak jelen, a bőrön 10:1 az arány a javukra, Ez utóbbiaknak jelentős szerepe van az epesavak bélben történő átalakításában is.

Az emberi test normál flórájában leggyakrabban előforduló anaerob (oxigén jelenlétét nem igénylő) baktériumok:

MIKROBÁK BŐR SZÁJ, FELSŐ LÉGUTAK BÉL HÜVELY
Gram-pozitív coccusok
(gram-pozitív=festődésük szerinti meghatározás)		 + ++ ++ +
Gram-negatív coccusok
(gram-negatív=festődésük szerinti meghatározás		 - ++ + +
Fusobacterium - + + -
Bacteroides - ++ ++ +
Propionibacterium ++ - - -
Lactobacillus - + + ++
Eubacterium - + ++ -
Bifidobacterium - + ++ +
Clostridium - - + -

A teljes emberi test mikrobaflórája:

/Váczi nyomán/ (Forrás: Egészségügyi Főiskolai kar - Általános mikrobiológia, parazitológia)
MIKROBÁK ELŐFORDULÁSI HELY MIKROBÁK ELŐFORDULÁSI HELY
Patogén Staphylococcusok bőr, emberi tej, orrjárat, hüvely /terhesség alatt/, torok, gyomor-vékony - vastagbél traktus, szájüreg, széklet Moraxella kötőhártya, orr, urogenitális traktus nyálkahártyája, légzőtraktus
Micrococcusok
és nem patogén staphylococcusok		 bőr, nyálkahártyák, orr és torok, hüvely, szájüreg, szem, szülés után a méh Pseudomonas széklet, bőr, külső fül, hónalj, gát
Peptococcusok mandulák, méh, hüvely, légzőtraktus Alcaligenes faecalis széklet
Streptococcusok nyálkahártyák, szájüreg, garat, a vékonybél alsó szakasza, nemi szervek, hüvely, bőr, szem Haemophilus kötőhártya, orr, garat, szájüreg
Enterococcusok a vékonybél alsó szakasza, széklet, urogenitális traktus, szájüreg, mandulák Cardiobacterium száj, torok
Neisseriák szájüreg, orrgarat, szem, húgycső, hüvely, Eikenella orr, torok, béltraktus
Veillonellák szájüreg, légutak, vastagbél, Bacteroides széklet (elsősorban a vékonybél alsó szakaszában termelődik), szájüreg, nemi szervek, orr, torok
Lactobacillusok szájüreg, gyomor-vékony - vastagbél traktus, hüvely Fusobacterium száj, bél, torok, nemi szervek
Propionibacterium száj, bőr, gyomor-vékony - vastagbél traktus Leptotrichia szájüreg
Bifidobacterium bél (csecsemő), húgy-ivarszervek Anaerob spirillumok
és vibriók		 szájüreg, széklet
Actinomyces szájüreg, torok, gyomor-vékony - vastagbél traktus Spirochaeták szájüreg, nemi szervek, torok, mandulák
Nocardia szájüreg Mycoplasma, Ureaplasma, L-formák, Spheroplasma, Protoplast szájüreg, nemi szervek, torok, mandula, hüvely, rendellenes húgycső, szájüreg, torok
Corynebacterium nyálkahártyák, hüvely, bőr, kötőhártya, szájüreg, széklet, mandula Candida szájüreg, testfelszín, torok, széklet, hüvely
Rothia szájüreg Dermatophytonok bőr
Clostridiumok gyomor-vékony vastagbél traktus, bőr, széklet Trichomonas szájüreg, bél, húgy-ivarszervek
Enterobacteriumok gyomor-vékony - vastagbél traktus, bőr, széklet Amőbák szájüreg, vékony - vastagbél traktus, húgy-ivarszervek

Főbb baktériumtörzsek, amelyek biztosítják a vékony vastagbél normál mikróflóráját:

Bifidobacterium törzsek, Lactobacillusok, Streptococcus termophilus, Enterococcus faecalis, Bifidobacterium fragilis, Peptococcusok, Peptostreptococcusok.

Bélflóra hatásai a szervezetre nézve

Bélflóra egyensúlyát veszélyeztető tényezők

Probiotikumok és Prebiotikum készítmények bélflóra védő hatásai

A vastagbél hatékony működése, ill. a normál bélflóra fenntartása szempontjából fontos a megfelelő folyadék (tiszta víz) mennyiség, és rostos tápanyagok (teljes kiőrlésű termékek jótékony hatásai..) bőséges fogyasztása! Egyrészt, mert így biztosítható a megfelelő béltartalom ( széklet ) mennyisége, és ezzel a vastagbél - bélrendszer tisztítási ill. tisztulási folyamata, másrészt a rostos anyagok epesavat és zsírsavat is megkötnek, így fokozzák a májban a koleszterin-zsírsav átalakulást, gátolva ezáltal a magas vérkoleszterin szint kialakulását és a koleszterin-epekövesség kialakulását (lásd. még: emésztés a vékonybélben, fogyókúra és az epe).

Igen nagymértékben segíthetjük a vastagbél - vékonybél bélflóra egyensúlyi állapotát az élőflórás natúr joghurtok és kefirek, illetve a bélflóra mikroba állományát támogató készítmények- probiotikumok fogyasztásával, melyek „készen” tartalmazzák a szükséges apatogén (szervezetbarát) mikróbákat. Az élelmiszeriparban a tejsavbaktériumot használják fel erre a célra, mivel képesek a cukrokat és egyéb szénhidrátokat is tejsavvá átalakítani. Ez adja meg a joghurtoknak a kellemesen savanykás ízét, egyben csökkentik a pH értéket is, ezzel is gátolva a patogén kórokozók szaporodást, életképességét. Ezek a probiotikum készítmények egy vagy több baktériumspórát tartalmaznak.

Ajánlott még a prebiotikumok fogyasztása, melyek olyan, nem emészthető élelmek, amik változatlan formában jutnak el a vastagbél traktusba, és ott szelektíven elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikrobák szaporodását (fruktooligoszacharidok= FOS). Ezek a prebiotikumok- FOS szénhidrátok természetes formában megtalálhatóak nagyobb mennyiségben például a csicsókában, cikóriában, céklában, fokhagymában, vöröshagymában, póréhagymában, babban, zabpehelyben, búzában, banánban, tejben, illetve a probiotikus kefirekben, joghurtokban.
Léteznek a szimbiotikumok is, ezek azok a készítmények, melyek egyaránt tartalmazzák a probiotikus mikroorganizmusokat, és prebiotikumokat is.

Lényeges tudnivaló, hogy a vastagbél bélflórát támogató probiotikumok és prebiotikus készítmények, illetve természetes anyagok csak akkor tudják teljes egészében kifejteni jótékony hatásukat, ha a vastagbél fala már eléggé „tiszta”, salakanyag és fertőző mikroorganizmusoktól mentes (candida gomba fertőzés esetén pl. fehér nyálkaréteg fedi a vastagbél falát, ami egyértelműen mechanikai akadályt okoz a belekben). Nem csak a tápanyagok, elektrolitok és víz visszaszívása korlátolt a vastagbél falának terheltsége esetén, de a vitaminok, ásványi anyagok, és pl. még a fogyókúrát elősegítőszerek sem tudnak megfelelő mértékben felszívódni, és hatásukat kifejteni.

Probiotikumok baktérium tartalma


A probiotikumok jótékony hatásai alkalmasak:

Colon-Hydro Terápia

A colon a vastagbél latin kifejezése, hydro-terápia alatt vízterápiát értünk. A Colon-Hydro Terápia alatt a vastagbél traktust váltakozó meleg-hideg hőmérsékletű vízzel öblítik, tisztítják át. Közben a terapeuta finom, a hasi részt masszírozó, körkörös mozdulatokkal segíti a salakanyag leválását. A cél a vastagbél - vastagbélrendszer megtisztítása, tehermentesítése a lerakódott, felgyülemlett rothadó anyagoktól és a beszáradt széklet rögöktől, egyben a candida telepek és a paraziták eltávolítása, a méregtelenítés, és a bélgázok eltávolítása. A Colon-Hydro Terápia során tisztító, gyulladáscsökkentő anyagok bejuttatása is lehetséges a vastagbél traktusba, például feketekávé, gyógyteák- pl. körömvirág, kamilla).

A Colon-Hydro Terápia stressz-mentesítő hatása az általános méregtelenítésen kívül a vastagbél traktusban kialakult bioenergetikai blokkok - gócok feloldásán (elengedésén) alapszik, mely által könnyebben nyílnak meg test szerte is a meridiánok, és oldódnak fel az energetikai blokkok (ezáltal lelki- és testi méregtelenítés, tisztítás is történik). Így azáltal, hogy stressz-mentesíti is a szervezetet (ill. a vastagbél -rendszer traktust is) a Colon-Hydro Terápia, egyben az immunrendszert is nagyban felszabadítja a gátló tényezők alól. Colon-Hydro Terápia előtt szakvizsgálat történik, és célszerű Bioenergetikai - Biorezonancia vizsgálatot is végeztetni, melynek során nemcsak a szervezet általános egészségügyi-energetikai állapota ( és vastagbél állapota), de az is meghatározható, hogy kb. hány- és milyen időközönként célszerű Colon-Hydro Terápia beavatkozást, azaz célzott vastagbél tisztítást végeztetni (csak amíg szükséges!). A bioenergetikai kontroll vizsgálatokkal pedig szépen nyomon követhető nemcsak a szervezet méregtelenítési folyamata, a vastagbél tisztulása, hanem az energetikai blokkok oldódási mértéke is.
A Colon-Hydro Terápia, vastagbél tisztító kezelés után megkönnyebbültnek és jól fogja magát érezni a kezelt. Javasolt kúraszerűen alkalmazni a colon-hydro terápiát (vastagbél tisztítást), mert egy kezelés általában nem elégséges a teljes vastagbél tisztításhoz és méregtelenítéshez. A Colon-Hydro Terápia kezelés, illetve kúra után szigorúan betartandó az élőflórás natúr kefir, joghurt, és a probiotikus, prebiotikus, ill. szimbiotikum készítmények alkalmazása és a bőséges vízfogyasztás, a bélflóra regenerálódásának elősegítése miatt.

Mikor ajánlott a Colon-Hydro-terápia

Mikor kontraindikált, tilos a Colon-Hydro-terápia

Vastagbélben - bélrendszerben, és bélrendszeren kívül élősködő paraziták

Tartalom: parazitológiai ismeretek, protozoon paraziták, féreg paraziták, paraziták károsító hatásai az emberi szervezetben, paraziták vizsgálati lehetőségei, bélrendszeren kívül élősködő gyakoribb paraziták (protozoonok és férgek), vektorok által terjesztett betegségek.

Kapcsolódó témakör még: Táplálkozási alapismeretek / élelmiszerek tisztasága- bakteriális élelmiszer ártalmak- élelmiszerek romlása/,fokhagyma kúra.

Parazitológiai ismeretek, paraziták formái

A parazita életmód formái: ha a különböző fajok egyénei szorosabb kölcsönösségi viszonyba lépnek egymással, úgy ennek oka lehet az a haszon, melyet vagy csak az egyik faj „húz” a másikból (parazitizmus-élősködés), vagy amelyben mind a kettő kölcsönösen részesíti egymást a haszonból (szimbiózis – együttélés, egymást segítők). Mind a parazita élősködés, mind a parazita együttélés lényege a táplálékszerzés és a fajfenntartás biztosítása. A tényleges parazitizmus és az együttélés között sokszor nem élesek a határok, előfordul, hogy esetenként valódi parazitaként léphet elő, az egyébként szimbiózisban élő egyik faj. A humán orvosi parazitológia tárgykörébe, mint „valódi” paraziták a protozoonok (protozoológia), a férgek (helmintológia) és a rovarok (entomológia) tartoznak, de alapjaiban a vírusok, baktériumok, gombák is a paraziták, mint mikróbák (pl. test és a bélflóra normál mikroflóráját képező baktériumok és gombák), hiszen az emberi szervezet által felvett tápanyagokat hasznosítják. Abban az esetben azonban, ha pl. a candida gomba túlszaporodik a bélflórában, akkor candidázist, betegséget hoz létre a szervezetben, valódi parazita tényezőként a fokozott tápanyagelvonás és a toxintermelése miatt.

A parazita - élősködés több formája ismeretes:

-Valódi parazitizmus: ekkor a gazdaszervezet mindig károsodik, mert a parazita a szervezet sejtjeiből, szöveteiből fogyaszt, ill. közvetett és mechanikai károkat is okozhat.

-Kommenzalizmus: az élősködő parazita ekkor a gazdaszervezet által még fel nem használt, fel nem dolgozott, vagy felesleges táplálékából fogyaszt

-Szimbiózis (symbiózis): a gazda és az élősködő parazita egymásra van utalva, ekkor a gazdaszervezet nem károsodik.

-Mutualizmus: ekkor az együttélésből a gazda és a parazita egyformán profitálnak, bár egymástól függetlenül is képesek a megélésre (pl. E.coli baktérium).


Azokat a parazitákat, amelyek a gazdaszervezetben élősködnek, endo- parazitáknak (belső- paraziták) nevezzük, amelyek pedig a gazdaszervezet felszínén élősködnek azok az ekto- paraziták (külső- paraziták). Csaknem minden élőlénynek megvan a maga parazita "párja", melyek fennmaradásukat az alkalmazkodó képességüknek köszönhetik. Az élősködő paraziták a gazda bizonyos szervében, szövetében, sejtjeiben telepszenek meg Legváltozatosabb az emésztőcsatorna élősködő-faunája, ennek oka egyrészt a paraziták emésztőnedveket közömbösítő szövetnedveiben, másrészt az élő férgek enzimhatást gátló oxidációs folyamataiban keresendő.

Legfontosabb parazita ellenes védekezési és megelőzési módok: a gyakori kézmosás (toalett előtt és után is, pelenkázás előtt és után is, számítógép használata után is, stb.) az eldobható papírkéztörlő és idegenhelyen a WC ülőkéjét fedő papír használata, az élelmiszer- és előkészítési/főzési higiénia maximális betartása! Közvetlen üvegből/műanyagból vagy fémdobozokból való ital fogyasztása előtt célszerű az üveg/műanyag/fémdoboz nyílását letörölni, vagy inkább tiszta pohárból inni. Nagyon fontos tényező a tiszta víz fogyasztása, természeti környezetben (és kútvíz) elfogyasztása előtt a víz szűrése és forralása, azaz parazita mentesítése!

A vastagbél traktusban élő paraziták az emésztőtraktus gyulladását, irritációját, a vékony - és vastagbél nyálkahártyájának lézióját (sérülését) okozzák. A parazita okozta betegség tünetei közül ezért legjellemzőbb a hasmenés, de kialakulhat masszív székrekedéses állapot, illetve ezek váltakozó tünet együttese is, a jelentkező hasi fájdalom mellett. Allergiás bőrtünetek, sőt idővel idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, az eosinophilia (eosinofil fehérvérsejt szám emelkedése) jellemző (kapcsolódó témakör: enterális ételfertőzések, ételmérgezések).

Bélrendszerben elhelyezkedő protozoon paraziták

Tartalom: a protozoonok jellemzői, Entamoeba histolytica protozoon, Giardia lamblia protozoon, Balantidium coli protozoon.

A protozoon paraziták jellemzői:

A protozoon paraziták teste egyetlen sejtből áll, alakjuk sokféle lehet, nagyságuk 2-3 mikrométertől 150 mikrométerig terjedhet. A sejttest fő tömegét a protoplazma teszi ki, melyben egy vagy több sejtmag található. Egyes protozoon fajoknak ún. járulékos szervei is vannak (ostor, csilló, sejtszáj), melyek a táplálkozást és a mozgást segítik elő.

Protozoonok alakilag elkülöníthető típusai:
-Amoebák /amőbák/ vagy rhizopodák, mely protozoonok csak sejttestből és sejtmagból állnak, testük csupasz és állábak kibocsátásával mozognak, táplálkoznak.
-Flagelláták, mely protozoonok ovális alakúak, két egyenértékű maggal rendelkeznek és ostorral (flagellummal), melyek száma változó.
-Ciliáták, mely protozoonok az egész testüket beborító rövid csillókkal jellemezhetőek. A csillók a mozgást szolgálják és a táplálék szájba való beterelését. Két magjuk van, melyek nem egyforma értékűek, magasan fejlett egysejtűek.

A protozoon parazitáknak kétféle biológiai formájuk van, a vegetatív alak és a ciszta. A vegetatív alak a klasszikus életjelenségeket mutatja (mozgás, táplálkozás, szaporodás), a ciszta inaktív állapotban van, és ellenálló tokkal van körülvéve. A vegetatív alak akkor szokott cisztává alakulni, ha nem megfelelőek a protozoonok életkörülményei, de nem minden egysejtű képes rá.

Entamoeba histolytica protozoon parazita

Az Entamoeba histolytica protozoon parazita úgyszólván az egész világon előforduló protozoon parazita. Terjedésében a betegek és a tünetmentes protozoon hordozók játsszák a fő szerepet (piszkos kéz!), de előfordulhat a protozoon a vízben, a tej és tejtermékekben, a sonkában és a vajban is. A vastagbél traktusban élősködő protozoon parazita, ahol enzimjei révén a vastagbél kifekélyesedését hozhatja létre. Tünetmentes fertőzést, enyhe helyi ártalmakat, vagy dysentériás tüneteket (heves hasi fájdalmakat, hasmenést, görcsöket, véres-nyákos székletürítést) okozhat, de általában nem jár lázas állapottal a protozoon parazita fertőzés. Lappangási folyamat ált. 1-5 nap. A protozoon parazita fertőzés súlyos szövődményként hepatitis vagy májtályog kialakulása léphet fel. Krónikus protozoon parazita fertőzöttség esetén hasmenés nélkül zajlik a folyamat, időnként ugyan felléphetnek kisebb hasmenéses fázisok, de jellemzőbb a makacs székrekedés. Éveken keresztül tartó protozoon parazita fertőzöttség esetén idegrendszeri és bőrtünetek jelentkezhetnek /fejfájás, alvászavar, ingerlékenység, bőrkiütés, pigmentációs tünetek/. Megelőzésként legfontosabb teendő a higiénés szabályok maximális betartása!

Giardia lamblia protozoon parazita

A Giardia lamblia protozoon parazitának vegetatív és cisztás formája van. A ciszta rendszeresen, a vegetatív alak csak erős hasmenésben jelenik meg a székletben. A Giardia lamblia kozmopolita protozoon parazita, az egész világon elterjedt. Különösen gyermekkorban gyakori a Giardia protozoon parazita fertőzöttség előfordulása. Terjedése a széklettel ürülő ellenálló cisztákkal, fertőzött kézzel, étel-ital útján történik. A protozoon parazita fertőzöttség tünetei változatosak, leggyakoribb a híg és habos, esetleg világos zsírszéklet jellegű bűzös hasmenés, krónikus bélhurut, de néha székrekedés és véres székletürítés is előfordul. A Giardia protozoon parazita betegséghez vérszegénység és fáradékonyság, gyakori fejfájás is társulhat. A bélfalon tapadó protozoon parazita a táplálékelvonással okozza a legfőbb problémát, szénhidrát-, fehérje-, zsír-, és zsírban oldódó vitaminok (A, D, K-vitaminok) és a vas felszívódási zavarait idézi elő a szervezetben.

Balantidium coli protozoon parazita

A Balantidium coli protozoon parazita a sertés protozoon parazitája, és csak alkalmilag fertőz meg embereket, főleg azokat, akik sertések gondozásával foglalkoznak, illetve a vágóhídon dolgozókat. Az egyetlen csillós véglény, mely az emberben megél. Balantidium coli protozoon parazita fertőzése esetén a klinikai tünetek igen hasonlatosak az E. histolyticáéhoz, és attól csak laboratóriumi vizsgálattal különíthető el. Általában évekig tartó dysenteriform állapotot tart fenn alhasi fájdalmakkal és véres-nyákos széklettel. A vastagbél traktusban mélyreható fekélyeket hoz létre a Balantidium coli protozoon parazita fertőzöttség.

Bélrendszerben elhelyezkedő féreg paraziták

Tartalom: féreg paraziták jellemzői, Taenia saginata (simafejű galandféreg) és Taenia solium (horgasfejű galandféreg), Hymenolepis-nana féreg parazita, Diphyllobothrium latum féreg parazita, Enterobius vermicularis féreg parazita, Ascaris lumbricoides féreg parazita, Trichuris trichiura féreg parazita, Ancylostoma duodenale féreg parazita, Strongyloides stercoralis féreg parazita, Trichinella spiralis féreg parazita

Féreg paraziták jellemzői:

Az emberben élő féreg paraziták nagysága 1-2 mm-től 10-12 méterig terjedhet. A féreg paraziták nagyobbrészt megnyúlt, lapostestű vagy fonálszerű állatok szilárd váz nélkül. Véredényrendszerük (érhálózatuk), légzőszervük és végtagjaik nincsenek. A féreg paraziták részben a bélben, részben a szövetekben és vérben élősködhetnek. A féreg paraziták szaporodása peték által történik, melyek igen ellenálló burokkal vannak körülvéve. Egyszerűen és bonyolultan fejlődő, ill. terjedő féreg parazitákat ismerünk. Az egyszerű féreg parazita terjedésnél a peték, lárvák közvetítő nélkül kerülnek a gazdaszervbe és fertőznek, míg a bonyolult féreg parazita terjedésnél köztigazdára van szükség, ahol bizonyos fejlődési cikluson mennek át a lárvák, majd a gazdaszervben válnak fertőzővé a féreg paraziták.

Taenia saginata (simafejű galandféreg) féreg parazita

A Taenia saginata féreg parazita hosszúsága 8-12 méter, fején horogkoszorú nincs, 4 szívótálcsája van. A féreg parazita 1000-2000 ízből (proglottis-ból) áll, az utolsó érett ízben találhatóak a peték, melyek az ízek szétesése után a külvilágba kerülnek. A féreg peték igen ellenállóképesek, nyirkos talajban 1-2 évig is életképesek maradhatnak. A legelésző szarvasmarha belében szabaddá válik belőlük az embrió (oncosphera), ez átfúrja magát a bélfalon, bejut a vérkeringésbe, az izomzatba és 6 hónap múlva kb. fél cm nagyságú borsókává alakul ki. A szarvasmarha borsókás nyers hús fogyasztásával alakul ki emberben a féreg parazita fertőzés, a féreg 4-5 hónap múlva fejlődik ki, és 10-15 évig élhet.

Taenia solium (horgasfejű galandféreg) féreg parazita

A Taenia solium féreg parazita hosszúsága 2-7 méter, fején 4 szívótálcsa és kettős horogkoszorú van. A féreg parazita teste 800-900 ízből áll, a peték a sertés izomzatában borsókává fejlődik. A féreg parazita fertőzés nyers, ill. nem kellően átsütött – főzött borsókás sertéshús fogyasztása után történik meg. Az évekig eltartó féreg parazita fertőzöttség tünetei igen változatosak, lehet akár tünetmentes is. Gyakori tünet az idegentest-érzés, hányás, hasmenés és székrekedés váltakozva, hasi fájdalmak. Jellemző az ideges tünetek megjelenése, étvágytalanság és farkasétvágy is előfordulhat, melyhez orrviszketés, nyálfolyás, bágyadtság, sápadtság társul. A horgasfejű galandféreg emberben ritkán fordul elő, ha életfontosságú szervekben /agy, szem, szív/ fejlődik ki, akár halált is okozhat. A féreg parazita fertőzöttség megelőzése a maximális toalett és kézmosási higiénia betartása, a húsok alapos átsütése, főzése és tárolása.

Hymenolepis-nana féreg parazita

A Hymenolepis-nana egy törpe Ténia-fajta, a féreg parazita hossza 1,5-4 cm, fején 4 szívótálcsával és horogkoszorúval. A féreg parazita teste kb. 200 ízből áll, a leváló ízek a vastagbélben szétesnek és a széklethez keveredve kerülnek a külvilágba. A pete csak néhány napig életképes. Az embrió az emberi szervezetbe bejutva a duodenumban (vékonybél) kibújik a petehéjból és a féreg parazita fejlődésnek indul. Az egyetlen Ténia-faj, melynek nincs köztigazdája. Enyhe féreg parazita fertőzés esetén tünetmentesség, közepes fertőzöttség esetén helyi és általános tünetek jöhetnek létre, melyek legjellemzőbbje az állandó hasi fájdalom, idegesség, szédülés, fáradékonyság, fejfájás, álmatlanság. Súlyos esetben /amikor több ezer már a féreg paraziták száma/ colica-szerű tünetek, erős görcsök, anaemia (vérszegénység), a görcsös hasi fájdalmak az esetek kb. 1/5-ében a köldöktájékra lokalizálódnak. A H. nana féreg parazita fertőzöttség megelőzésben elsőrendű szerepet kap szintén a gyakori kézmosás, kézmosás a toalett előtt és után is, pelenkázás előtt és után is.

Diphyllobothrium latum féreg parazita

A féreg parazita a hal galandférge, hossza 3-10 méter lehet. Európában a Keleti-tenger környékén elterjedt. Két köztigazdája a vízirák és az édesvízi hal, melyek nyers fogyasztása után fertőződhet meg az ember. Enteritises tüneteket és az anaemia perniciosához hasonló tüneteket okoz a féreg parazita fertőzöttség.

Enterobius vermicularis féreg parazita

A Enterobius vermicularis féreg parazita köztigazda nélkül, per os (szájon keresztül) kontakt úton terjed, és a vastagbél traktusban élősködik. A féreg parazita 0,5-1,5 cm hosszúságú, vékony, fehér színű, terjedése igen gyors, mert már az ürülő peték is fertőzőképesek. A nőstény féreg parazita a hajnali órákban kibújik az anuson (végbélnyíláson), ott megrepedve a redőkre tapasztja petéit. Az E. vermiculáris féreg parazita fertőzés sajátos módja a visszafertőződés, mivel a fertőzött egyén vakarózás közben a körme alá „gyűjti” be a fertőző féreg petéket, majd szájon keresztül visszajuttatja önmagába (főleg a gyermekek). Az enyhe féreg parazita fertőzés tünetmentes lehet. Az évekig tartó féreg parazita fertőzés esetén a főbb problémát a végbél viszketése és kikaparása, illetve az éjszakai nyugalom megzavarása okozza. Gyakori az ideges tünetek és az általános allergiás tünetek megjelenése, szövődményként gyakori a krónikus vakbélgyulladás fellépése.

Ascaris lumbricoides féreg parazita

Az A. lumbricoides féreg parazita sárgás színű, merevtestű, 15-30 cm hosszú féreg, mely köztigazda nélkül terjed. A peték ürüléskor éretlenek, a talajban megfelelő hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között 3-4 hét múlva válnak fertőzőképessé. A féreg parazita fertőzés szájon keresztül történhet, a bélben kibújó lárvák átfúrják magukat a bélfalon, bejutnak a vérkeringésbe és a tüdőbe, majd a légcsövön át a garatba kerülve és ismételt lenyelés után vissza a bélrendszerbe. Ez után kb. 2 hónap múlva fejlődik ki az ivarérett féreg parazita, mely a vékonybélben élősködik. A fertőzőképes peték talajjal szennyezett piszkos kézzel, emberi széklettel, vagy szennyvíziszappal trágyázott és nyersen fogyasztott zöldségfélékkel kerülnek a szervezetbe. Az epe-, hasnyálmirigy vezeték elzáródását, bélgyulladást, bélátfúródást, bélelzáródást okozhatja mechanikusan féreg parazita, idegrendszeri és allergiás tünetek megjelenését a toxicus hatás válthatja ki. A hosszantartó és visszatérő féreg parazita fertőzés (jellemzően gyermekkorban) a testi és szellemi fejlődésre, általános egészségi állapotra igen káros hatással van, az immunrendszer ellenálló képességét nagymértékben csökkenti.

Trichuris trichiura féreg parazita

A Trichuris trichiura féreg parazita hossza 3-5 cm hosszú, és köztigazda nélkül terjedő féreg. A féreg parazita petéi a talajban megfelelő hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között csak 5-6 hetes fejlődés után válnak fertőzőképessé. A lenyelt petékből kibúvó féreg lárvák a vékonybél nyálkahártyájába fúródva fejlődnek ivaréretté, majd a vastagbélbe vándorolnak és megtelepednek. Enyhe féreg parazita fertőzés tünetmentességgel járhat, nagy mennyiségű féregszám esetén hasmenés, vastagbélgyulladás, anaemia (anémia-vérszegénység) jelentkezik. A fertőzés nagy részében allergiás tünetek és eosinophilia megjelenése jellemző.

Ancylostoma duodenale féreg parazita

Az Ancylostoma duodenale féreg parazita sárgás színű, 1-1,3 cm hosszú féreg. Tojásdad alakú féreg, szájüregét erősen fejlett kitines szájtok veszi körül. A féreg parazita elülső részén két pár hegyes, fogszerű nyúlvány látható. Hazánkban régen az A. duodenale féreg parazita a melegbányákban fordult elő, napjainkban import esetek ismeretesek. A féreg parazita terjedése köztigazda nélkül, a talaj közvetítésével történik, a féreg peték érése a külvilágban, a talajban fejeződik be. A fertőzőképes lárva a sértetlen bőrön át aktívan hatol be a szervezetbe. A bőralatti hajszálerekbe hatolva lárvavándorlással kerül a vékonybél kezdeti szakaszába a féreg parazita, és itt megkapaszkodva élősködik a nyálkahártyán, vérrel és szövetnedvekkel táplálkozik. A féreg parazita jelenlétére általános, igen tünetszegény folyamatok utalnak (fejfájás, szédülés, gyengeség, látászavar), a vérszegénység az, ami leginkább felhívja „önmagára” a figyelmet.

Strongyloides stercoralis féreg parazita

A Strongyloides stercoralis féreg parazita két milliméter hosszú vékonybélben élősködő féreg, terjedése az Ancylostomáéhoz hasonló. A féreg parazita fertőzés hasmenést, bélgyulladást okoz. Enyhe esetekben tünetmentes a féreg parazita jelenléte, de gyakori panasz lehet a hányinger, meteorizmus, a hasi fájdalom, hasmenés-székrekedés váltakozása. Az féerg parazita fertőzöttség általános tünetei közé tartozhat az allergiás tünetek (bőrviszketés, piros kiütések) megjelenése. Az idegrendszeri tünetek nyugtalanságban, álmatlanságban és depresszióban nyilvánulnak meg. A lárvák áthatolási helyén a bőrön viszketés, urticaria, kis bevérzések, ödéma (vizenyős duzzanat) keletkezik. A keringéssel tüdőbe kerülő lárva áthaladásakor köhögés, bronchitis észlelhető.

Trichinella spiralis féreg parazita

A Trichinella spiralis féreg parazita 1,4-4 mm hosszú vékonybélben élősködő féreg. A T. spirali féreg parazita fertőzés nyers vagy kellően át nem sütött trichinellás sertéshús elfogyasztása révén következhet be. A lárvák tokja az emésztőnedvek hatására megnyílik, a kiszabaduló lárvák a vékonybél bolyhai közt 2-3 napon belül ivaréretté válnak és a nőstény féreg paraziták 4-5 nap múlva megkezdik a lárvaürítést /eleven lárvákat szülnek/. A lárvák átfúrják a bélfalat, bekerülnek a vérkeringésbe és az izomzatba is.

Paraziták hatásai az emberi szervezetben:

A paraziták gazdaszervezetet károsító hatása összetett folyamat, részint általános, részint helyi (lokális) hatásaik vannak. Ez az élősködő paraziták fajtájától, számától, a megtelepedés helyétől, a megtámadott szerv szövetreakciójától, egyéni érzékenységtől és az immunrendszer általános állapotától is függ. A károsodás kétféle lehet aszerint, hogy azok az élősködő paraziták közvetlen hatására keletkeznek, vagy az élősködő parazita adta ingerre adott válaszreakcióról van-e szó (közvetett-következményes vagy reaktív hatás).
A paraziták okozta direkt hatásokat a köv. csoportokra oszthatjuk:

-Parazita okozta táplálékelvonás: Még az apatogén (nem kártékony, fertőzést nem okozó) parazitákra is vonatkozik, hogy az életműködésükhöz szükséges tápanyagokat a szervezettől vonják el. Maga a táplálék elvonása is okozhat ártalmakat. Egyes paraziták emésztett vagy nem emésztett béltartalommal, mások vérrel, vitaminokkal, stb. táplálkozhatnak. A táplálék elvonás nagymértékű lehet, ha nagymennyiségben van már jelen a szervezetben a parazita.

-Parazita okozta mechanikus ártalom: részint a féreg aktív tevékenysége (lárvavándorlás, féregmozgás), részint a szöveti reakció, valamint a parazita környezetének nyomása, elsorvasztása miatt következhet be.

-Parazita okozta toxicus hatás (mérgező hatás): a paraziták anyagcseretermékeikkel, szétesésük közben felszabaduló testfehérjéikkel vagy antigén-hatású toxinjaikkal idézhetnek elő mérgező hatást, mellyel egyben allergiás reakcióválaszokat is kiváltanak.

-Parazita okozta általános immungyengeség: voltaképpen nem önálló ártalom, hanem következmény az összetett behatásokra. A legyengült szervezet így más kórokozók támadásának is fokozottan kitett lesz, másodlagos következményként pedig indikálja az idegrendszeri tünetek megjelenését is.

- Parazita okozta immunbiológiai jelenségek: a gazdaszervezet az antigén (féreg és termékei) hatására ellenanyag termeléssel válaszol (antitestek), és az antitest vagy a keringésbe jut humorális immunválaszt kiváltva, vagy a termelő sejtekben marad celluláris immunválaszt kiváltva. Az immunitás a parazita fertőzésekben is veleszületett, ill. szerzett lehet, a veleszületett immunitás mértéke még napjainkban is vitatott kérdés, egyes megfigyelések szerint pl. a maláriával szemben az első pár hónapban a csecsemők ellenállóak. A szerzett természetes immunitás kialakulása egyes parazita fertőzések esetén megfigyelhető, ami abban nyilvánul meg, hogy bizonyos rezisztencia, ellenálló képesség alakul ki a szervezetben, így újrafertőződés esetén a károsító hatások nem tudnak kialakulni. A szerzett védettség sajátos formája a fertőzéses védettség, amikor a fennálló parazita fertőzöttség védi meg a szerveztet ugyanazon parazita fajjal történő újrafertőződéssel szemben.

Paraziták okozta betegségek laboratóriumi vizsgálata:

A vizsgálati anyagot, a kimutatás módját egyrészt az élősködők faja, másrészt az okozott betegség jellege, esetleg stádiuma határozza meg. A protozoonok kimutatására mikroszkópos vizsgálat (natív vagy festett készítmények), tenyésztés, néhány betegségben szerológiai reakció és állatoltás használható. Féreg okozta fertőzöttség meghatározása a székletben, vizeletben, ürülő férgek, féregrészek, peték és lárvák, ill. a vérben és szövetekben élők esetében azok direkt és indirekt kimutatásával történhet meg (pl. kután próbák).

Bélrendszeren kívül elhelyezkedő parazita fertőzések

Tartalom: húgy-ivarszervi parazita, vérben és szövetekben élősködő paraziták

Húgy-ivarszervi parazita:

Trichomonas vaginális protozoon parazita (flagellata protozoon) az urogenitális szervekben élősködve azok gyulladásos elváltozását okozza, számos szövődménnyel kisérve. Nőknél és férfiaknál is előforduló parazita fertőzés, bár nőknél gyakoribb az előfordulási arány. Nőknél a fertőzést követő 4-15. napon helyi tünetként a hüvelyváladék bőségessé, habossá, híggá válik, melyhez később égető, viszkető érzés társul. A tünetek később önmaguktól enyhülhetnek, amikor már a fertőzés idültté, krónikussá válik és a fertőzés a felsőbb genitális régiókba is eljut. A flagelláták bejutnak a húgycsőbe, onnan a magasabb régiókba húgyhólyag, vesemedence, prosztatagyulladást, stb. okozva. A Trichomononas vaginális parazita terjedése történhet közvetlen vagy szexuális úton, és környezeti tényező útján, azaz pl. a fürdővízzel, közös törülközővel, szivaccsal, stb. Trichomonas fertőzés esetén gyakori a gombás (candida) felül- ill. társfertőzöttség.

Vérben és szövetekben élősködő paraziták

Tartalom: Protozoon paraziták - Malária, Leishmaniák, Trypanosomák, Toxoplasmosis, féreg paraziták - Schistosomák, Májmételykór, Echinococcus granulosus, Ech. multilocularis, Trichinella spiralis.

Malária plasmodium protozoon parazita

A Malária plasmodium protozoon parazita okozta fertőzés földünk legelterjedtebb fertőző betegsége. Az emberi maláriát a Plasmodium vivax (harmadnapos láz), a Pl. falciparum (trópusi malária), a Pl. malariae (negyednapos láz) okozza, melynek terjesztője vérszívás útján az Anopheles-szúnyog nősténye. A plasmodiumok ivartalanul (emberben) és ivarosan (a szúnyogban) is szaporodnak. A fertőzött ember vörösvérsejtjeiben a protozoon parazita különböző fejlődési stádiumai lehetnek jelen. A malária protozoon parazita betegség legjellemzőbb tünete a visszatérő, egymást követő, jellegzetes lázroham, ill. a hidegrázás, vérszegénység és lépmegnagyobbodás. Gyakori kísérő tünet a rheumatikus jellegű izom vagy ízületi fájdalom. A lázrohamok 6-24 órát tarthatnak, harmad-negyednaponként követhetik egymást. A belső szervek kisereiben (pl. az agyi erekben) a protozoon paraziták elzáródásokat okoznak, és érzészavarokat-érzéskieséseket, és akár kómás állapotot is létrehozhatnak. A malária idült szakaszában hiányoznak a lázrohamok, de a lép- és májmegnagyobbodás megmarad, a tünetmentes időszakokat felválthatják az újbóli fellángolások.

Leishmaniák - protozoon paraziták

Leishmania protozoon paraziták a természetben igen elterjedtek, emberre közülük három faj patogén, azaz megbetegedést okozó protozoon parazita. A protozoon paraziták a sejten belül (intracellulárisan) helyezkednek el, a keringő vérben általában a fehérvérsejtekbe zárva találhatóak. A betegség terjesztésében a lepkeszúnyogokhoz tartozó phlebotomus fajoknak van szerepük. Leishmania donovani a visceralis (vagy kalaazar) betegség okozója. Afrika, Ázsia, Dél-Amerika trópusi vagy szubtrópusi részein és Európa déli országaiban fordul elő leginkább a protozoon parazita, terjesztője pl. a papatacsi-légy és a homoki légy. Leishmania tropica protozoon parazita a cutan (kutan-bőr), a keleti-fekély kórokozója. ÉNy-Indiában, Afganisztánban, Izraelben fordul elő szezonálisan, terjesztője a papatacsi légy, de ritkán emberről-emberre is terjedhet. Leishmania brasiliensis protozoon parazita fertőzés a nyálkahártya leishmania, az ún. espundia kórokozója. A parazita betegség főleg Közép- és dél Amerikában, Kínába és Indiában fordul elő, átvivői a Phlebotomus légyfajok, de kontakt fertőzés is létrejöhet.

Trypanosomák – protozoon paraziták

A T. gambiense protozoon, a T. rhodesiense protozoon, és a T. crusi protozoon paraziták az álomkór kórokozói, melyek a tse-tse legyek szúrásával terjednek. A csípés után hónapok múlva idegrendszeri tünetek jelentkeznek, majd létrejön az álomkóros állapot.

Toxoplasma gondii protozoon parazita

A Toxoplasma gondii protozoon parazita az egész világon előforduló toxoplasmosis kórokozója. Természetes körülmények között a vadon élő állatok protozoon parazitája, de számos háziállat (macska, kutya, nyúl) is fertőzött lehet vele. Az ember a parazita fertőzött állatok és személyek váladékai, az állatok nem kellően főzött (kezelt) húsa, tojása útján fertőződhetnek szájon keresztül (per os /per osz), illetve intranasalisan, kontakt vagy placentán keresztül is történhet a fertőződés. A protozoon parazita fertőzés tünetmentesen vagy enyhe és általános tünetekkel kezdődhet, fejfájás, hőemelkedés, rossz közérzet formájában. Máskor a vér- és nyirokrendszer révén a különböző szervekbe kerülve jellegzetes szöveti károsodásokat okoznak. A toxoplasmosis veleszületett és szerzett is lehet. A veleszületett (kongenitális) forma azon újszülöttek esetében jön létre, kiknél az anya a terhesség 2-3. hónapjában esett át a protozoon parazita fertőzésen. Klasszikus formája az ún. Sabin-tetrád (agyszöveti elváltozások és gyulladások). A terhesség első heteiben vetélést okozhat a toxoplasmosis. A szerzett toxoplasmosis lehet látens (megbúvó), oligoszimptómás (nyirokcsomókra, gyomor-bélhuzamra-májra, lépre, vesére lokalizálódott tünetekkel), illetve a nagyon ritka az akut, extrém forma, mikor a hirtelen nagy mennyiségben bejutó protozoon parazita fertőzés akár halált is okozhat (pl. laboratóriumi Toxoolasma parazita fertőzés esetén). Megelőzésként fontos az élelmiszerhigiénés szabályok betartása, a terhes asszonyoknak az állatokkal való kontaktus minimalizálása.

Schistosoma haematobium féreg parazita

A Schistosoma haematobium féreg parazita a hólyag körüli vénákban élősködik, és ide üríti petéit is. A peték az erek összehúzódása révén jutnak ki a szövetek közé. A hólyagba fúródott peték gyulladásos, vérzéses elváltozásokat okoznak és a vizelettel ürülnek. Schistosoma mansoni féreg a vékony—és vastagbél kezdeti szakaszának vénáiban tartózkodnak. Akár a Sch. mansoni, akár a Schistosoma japonicum enteritises és dizentériára jellemző tünetekkel jelentkeznek. A két féreg parazita faj petéi a széklettel ürülnek. A schistosomiazisok idült és kezeletlen eseteiben a peték szövetek közötti vándorlása miatt kötőszöveti felszaporodások, és súlyos pangásos állapotok jönnek létre. A féreg parazita okozta fertőzés emberről-emberre nem terjed, a fertőzött ember vizeletével, székletével ürülő peték fertőzőképes lárvákká csak köztigazdákban – csigafajokban – fejlődve tovább alakulnak ki. A sértetlen kültakarón át jutnak a szervezetbe fertőzőképes lárvákat tartalmazó víz által (fürdés, mosás, mocsaras és öntözött területeken). Afrikában igen elterjedt betegség, de jelen van Dél-Amerikában, Egyiptomban, és a Távol-Kelet országaiban is a Sch. haematobium féreg parazita fertőzés.

Fasciola hepatica féreg parazita

A Fasciola hepatica féreg parazita okozza a májmételykórt. Elsősorban a juhok és szarvasmarhák féreg parazita kórokozója, emberben ritkán fordulnak elő. A fertőzött állatok vízbe kerülő féreg parazita petéiből kedvező körülmények között 1-2 hét múlva kibújnak a lárvák és az alkalmas köztigazdába – csigákba – hatolnak. A fejlődés bizonyos szakában kirajzanak a csigából és növényeken tokolódnak be. A féreg parazita fertőzés a betolódott lárvák növényekkel való bekebelezése útján jöhet létre. A vékonybélben a lárvák kiszabadulnak, átfúrják a bélfalat és a májba hatolnak. A májban való vándorlásuk által az epeutak, a máj gyulladása és szövetfelszaporodása jön létre. Fontos a féreg parazita által fertőzött állatok kiszűrése, és a fűszálak és egyéb növények (pl. sóska, vizililiom) rágcsálásának kerülése.

Echinococcus granulosus féreg parazita

Az Echinococcus granulosus féreg parazita végső gazdája a kutya. Az emberben a féreg parazita lárvája élősködik, az emberen kívül a háziállatok a köztigazdák. A féreg parazita 3-6 mm hosszú, a fején 4 szívótálcsa és kettős horogkoszorú található, ízeinek száma mindössze 3-4, a legutolsó íz a legnagyobb és ez tartalmazza petéket. A kifejlett féreg parazita a kutya vastagbelében élősködik, a székletével kiürülő peték többféle köztigazdában képesek fejlődni. Szokványos köztigazdái a szarvasmarha, a juh, a birka, a kecske, sertés, stb. ritka esetben pedig maga az ember. A féreg peték lenyelése után a petékből kiszabadulnak a lárvák, és a bélfalat átfúrva bejutnak a vérkeringésbe, majd a szervekben megtelepednek (leggyakrabban a tüdőben és májban). A megtelepedés helyén hólyagocskákat hoznak létre, melyeket folyadék tölti ki. A hólyagok lassan növekedve tömlőt hoznak létre, melyek a környező szövetet nyomják és szervi funkcionális zavarokat hoznak létre. A tömlők megrepedhetnek, további szóródást, szövődményt létrehozva ezzel. Az elhalt tömlők elmeszesedhetnek vagy elgennyesedhetnek. A féreg parazita fertőzés a széklettel terjed, pl. a kutya simogatásakor a szőrére került peték bekebelezésével vagy a széklettel fertőzött ételek útján.

Echinococcus multilocularis féreg parazita

Az Echinococcus multilocularis féreg parazita a rókákban fordul elő, köztigazdái a rágcsálók. Az emberbe kerülve a féreg petékből kiszabadulnak a lárvák és a vérárammal a bélfalat átfúrva a májban telepednek meg. A májban szivacsszerűen növekszik, a tömlőt kocsonyás massza tölti ki, mely a környező szervekben, szövetekben nyomásos tüneteket, ill. funkcionális zavarokat okoz (sárgaság, lépnagyobbodás, felszaporodott hasi folyadékgyülem-ascites). A máj kemény, egyenetlen tapintású, de általában nyomásra nem érzékeny. Emberi E. multilocularis féreg parazita fertőzés leginkább a vadászok között fordul elő, akik az állat nyúzásakor a rókabőrrel vagy az állat székletével szennyezett élelmiszerek fogyasztásakor fertőződnek.

Trichinella spiralis féreg parazita

A Trichinella spiralis féreg parazita az izmokban betokolódva élősködik. A Trichinellosis súlyossága a megtelepedett férgek, illetve lárvák számától függ. Kicsi, karcsú férgek, a nőstények 2,5-4 mm, a hím féreg paraziták 1-1,5 mm hosszúak, de csak 60 mikrométer szélesek. Elevenszülők, a nőstény féreg parazita néhány hetes élete során 1500-2000 lárvát szül. A féreg lárvák a bélfalon át a nyirok- és véráramba kerülnek, elérve az izomzatot vagy megtelepednek vagy változó ideig tovább keringenek. Az izomrostban fejlődnek tovább, a 4-5. hétre citrom alakú tok veszi körül a féreg parazitákat. A tünetek 6-9, néha 2-28 napi lappangási idő után jelentkeznek, mutatva a trichinellák vándorlási útját. A hússal bekerült féreg lárvákból a bélben válik ivaréretté a féreg parazita. A trichinellosis első párhetes szakaszára enterális tünetek a jellemzőek (hányás, hasmenés, láz), majd a megindult lárvamozgással kialakulnak a típusos tünetek :magas láz, fejfájás, végtag- és izomfájdalom, szomjúság, szemhéj körüli ödéma-duzzanat, nyelési nehézség, a lárvák megtelepedésével párhuzamosan egyes izomcsoportok megduzzadnak, fájdalmassá válnak. A féreg parazita fertőzés a fertőzött sertéshússal, nyers kolbász, sonka) vagy nem kellően kezelt húskészítmények fogyasztásával terjedhet. A sertés a fertőzött rágcsáló (patkány) felfalásával fertőződik.

Parazita Vektorok által terjesztett fontosabb megbetegedések

Vírus parazita kórokozó:
Sárgaláz szúnyog okozta betegség a Sárgaláz és a Dengue-láz, az átvitel módja a vérszívás.
Lepkeszúnyog okozta betegség a Papatacsi láz,
Kullancs okozta agyvelőgyulladás, az átvitel módja a vérszívás.

Rikettsia parazita kórokozó:
Ruhatetű okozta kiütéses Tífusz, az átvitel módja a tetű székletének bevakarása a bőrbe.
Kullancs okozta Q-láz, az átvitel módja a vérszívás.

Baktérium parazita kórokozó:
Trópusi patkánybolha okozta Pestis, az átvitel módja a vérszívás.
Kullancs okozta Visszatérő láz, az átvitel módja a vérszívás.
Ruhatetű okozta Visszatérő láz, az átvitel módja a szétnyomott tetű bevakarása a bőrbe.

Protozoon parazita kórokozó:
Malária szúnyog által okozott Malária, az átvitel módja a vérszívás.
Lepkeszúnyog okozta Leishmainiasis, az átvitel módja a vérszívás.
Tse-tse légy okozta Álomkór, az átvitel módja a vérszívás.

Nematoda parazita kórokozó:
Púposszúnyog okozta Filariasis és Onchocerosis, az átvitel módja a vérszívás.