Kertes házaink szinte mindegyikében megtalálható egy kedves szeretni való fa a diófa. Az árnyas terebélyes növényről kevesen tudják, bár termését sokan kedvelik, hogy mennyi gyógyhatást köszönhetünk e növénynek. Mikor legközelebb a tűző napsugarak elől védelemért egy diófa lombja alá menekülsz, gondolj arra is, hogy a kellemes, hűvös árnyékon túl mennyi csodát adhat neked ez a fa, szeresd, légy a barátja! S ne feledd el, hogy ő attól boldog, ha segíthet, termésével, levelével, árnyékával. Élj vele!

A dióról nem lehet lelkesedés nélkül írni. , hisz tavasztól őszig a legtöbb élmény, beszélgetés, eszegetés a diófa hűs árnyékában történik. A régiek nem véletlen tisztelték, hiszen nem csak termése, hanem levele is igazi elixírnek számított. Az a sok-sok módszer, amit most átnyújtunk, sok nemzettől származó, vidéki tapasztalati megfigyeléseken alapul, de ma már tudományos alapja is van.

A diófaA dió- latin nevén Juglandaceae, vagy a házikertben elterjedtebb a Juglans Regia ősidők óta honos a Kárpát-medencében. Az eredetileg mocsári növény kedvező élettere a csapadékos, néha elárasztott termőhely, rendkívül vízigényű. A kertben is a félárnyékos, nyirkos helyet kedveli, s mivel tápanyagigényes, trágyázás után termésbőséggel hálálja meg azt.

Ezért igaz az ismert mondás, hogy a diófa az ember legnagyobb barátja, mert ha elfogadjuk a diófát barátunknak, és gondozzuk, kártevőit pusztítjuk, akkor segítségünket ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud minket megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között.

A diófa mely részei gyógyhatásúak?

A válasz hosszú:
A dióbél, a dióolaj is. Továbbá a diólevél, a dióvirág, beleértve a barkavirágzatot is. A zöld dió, a rügy, a hajtás zöld héja és a diókopáncs, vagyis a dió levélen kívüli, többi zöld részei is. És a megfásodott részek, a diófa kérge, a dióhéj, valamint a dióbél belső, vékony fásodott válaszfala. Végül ide sorolhatjuk a dióbél hártyáját is. Vagyis, a gyökér kivételével az egész növény gyógynövény.

Ez jelenti azt, amit több helyen lehet olvasni, nevezetesen, hogy a diólevélnek hámosító hatása van. Mindenesetre lehetővé teszi a bőrnek, a hámszöveteknek, hogy egészségesen regenerálódjanak, és a szervezet gyorsan él is az alkalommal.

Na de vegyük csak sorjába mi-mindent adhat nékünk a “táltos” diófánk?

A diófa levélA diófa levél

A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófa levél gyógyító hatásáról.
Gyógyászati célból úgy a levelét, mint a dió kopácsát (burkát) érdemes használni, kellő ismeret mellett igen hatásos az alábbi célokra a belőlük készített teafőzet. A dió levelének egészségmegőrző tényét szintén az ősidők óta ismeri a lakosság. Vélhetően ez a növény is Perzsia – India irányából került hozzánk, s nemesítették az évszázadok során a legkedvezőbb adottságúvá.

Ha megfigyeljük, a diólevél túlnyomórészt – az emberi szervezeten kívül és belül – a hámszöveteket gyógyítja. A hatásmechanizmus szinte minden esetben azonos: A diólevél hatóanyagai a betegséget okozó szervezeteket pusztítják. Ezen túl a diólevélnek évezredek óta ismert összehúzó – asztringens – hatása van a hámszövetekre. Összehúzza a nyálkahártyát, megszünteti a szivárgó vérzéseket. Tehát a fertőzött, károsodott – külső vagy belső – hámszövetek újrafertőződését az összehúzó hatás gátolja meg. És ezután az emberi szervezet természetes gyógyulási, regenerálódási képessége fejezi be a gyógyítást.

Természetesen, a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem.

A július-augusztusban begyűjtött, már kifejlett egészséges levél, vagy a diószüretkor szeptemberben begyűjtött kopácsmegszárítva és feldarabolva alkalmas forró vízzel tea készítésre. Egyes leírások már június végétöl szedetnék aleveleket, hiszen abban az időben tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Mire használhatjuk a diófalevelet?

Hogy mi mindenre jó a diólevél? Egy francia leírás szerint így foglalható össze hatásspektruma:

Érzéstelenítésre
Hámszövet összehúzására
Tuberkulózis ellen
Vércukorszint csökkentésére
Fertőtlenítésre, baktériumölésre
Gombaölésre
Tonizálásra
Sebek gyógyulásának meggyorsítására
Szájfekély ellen
Torokgyulladásra
Kötőhártya-gyulladásra
Többféle bőrbetegségre
Fagyásra
A hüvely bántalmaira

Gyógyító receptek:

Fürdésre: Általános hatású a fürdővízbe öntött teaeszencia használata, idegnyugtató, stimuláló és bőrfertőtlenítő, s aki szereti, a dióolaj illata kellemessé varázsolja testét. Azért túlságosan sokáig nem kell használni, a növény juglon vagy juglans tartalma miatt. A borogatások, teák használatakor pedig feltétlen győződjünk meg arról, hogy keletkezik e allergiás tünet, mert az arra érzékenyeknek ezt el kell kerülniük. Mindemellett alkalmazzuk bátran, mert olcsó és jó hatású szer a diólevél.

Fürdőhöz 100-200 g apróra vágott diólevelet áztatunk 0,25 l forró vízbe, és leszűrés után a fürdővízhez öntjük. Hatékonyan frissít, méregtelenít, erősít, akárcsak egy gyógynövényes fürdőzés.

Erős lábizzadás esetén egy kg szárított diólevelet félóráig főzzünk 1 l vízben, majd szűrjük le. Ha fürdőként használjuk, az egész főzetet öntsük a fürdővízbe, ha csak lábáztatásra, akkor pedig 3 dl-t.

A levél főzetét a törökök ülőfürdős kúra során is használták, húgyúti gyulladások esetén, de köhögős gyereket is fürdetik benne, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a diólevél-fürdő erősíti a szervezetet. Erre a célra 1,5 kg diólevelet főzzünk 10 l vízben és öntsük a fürdővízhez.

Borogatás: Külsőleg borogatásként a diólevél-főzetet, hasonlóan a hagymához, ekcéma, fagyás, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás, kötőszöveti gyengeség kezelésére, ízületi fájdalmak enyhítésére, ütésből eredő véraláfutások eloszlatására, pattanásokra, kelésekre, továbbá korpás fejbőrre használják. Segít a kiütések, az élelmiszerallergiából eredő bőrkiütések, csalánkiütés megszüntetésében, a fizikailag fáradt lábra is kiváló.

Bőrgombásodás (piros, váladékos, viszkető bőr) esetén egy liter forró vízhez 70 g szárított, tört diólevelet adjunk, majd lehűlés után szűrjük le. A gombás bőrt áztassuk ebbe a főzetbe. A kezelést rendszeresen ismételjük, amíg a tünetek el nem múlnak. Pikkelysömörre, sömörre is bátran használhatjuk ezt az oldatot.

Ha külsőleg használjuk, angol gyógynövény-szakértők a következő főzetet ajánlják: fél liter forró vízben mintegy hat órán át áztassunk 30 g száraz levelet, utána szűrjük le.

Másik, hazai recept szerint lemosáshoz elég egy teáskanálnyi diólevélből főzetet készíteni, teljes fürdőhöz pedig 100 g száraz levelet használjunk. Makacs fekélyekre úgy használjuk a főzetet, hogy erősebbre főzzük, és cukrot is teszünk bele. Úgy is növelhetjük hatását, hogy a főzet minden 5 literéhez 2 kg tengeri sót adunk. Vigyázzunk viszont, hogy a főzet ne kerüljön nyílt sebbe! Nem segít, ha a fájdalom idegi eredetű, és természetesen ha allergiás tünet jelentkezne, a kezelést hagyjuk abba!

Diófalevél teák

Hogyan készítheted el a teát?
– 3 gr (egy púpozott kanál) diólevelet forráz le 2dl vízzel, hagyd állni 10 percet, leszűrés után használhatod az adott panasz szerint. Diólevelet beszerezhetsz megbízható bioboltokban, vagy gyógyszertárban, de Te is gyűjthetsz tiszta helyekről.Diólevelet csak június közepe és július vége között szedhető. Mosd át egyesével a leveket, terítsd szét egy ruhára, árnyékos, de szellős helyen. Ha kiszárad elteheted egy szép üvegbe, s így egész télen kéznél lehet.

Öntheted a fürdővizedbe is, idegnyugtató hatása miatt segít az estére felhalmozott stresszt lecsendesíteni, fertőtleníti a bőröd, és serkenti az anyagcseréd. Idősebbeknek ajánlott a csontritkulás megállítása és karbantartása miatt. Pattanások, viszkető bőrpanaszok, tejkiütések esetén is bátran használd, kitűnő fertőtlenítő és nyugtató hatása miatt. Még rüh, és fejtetű ellen is eredményesen harcba száll.
Erősen vértisztító, ezért a cukorbetegek jótevője, valamint székrekedésben, étvágytalanságban és anyagcserezavarokban is legyen a barátod. Gyomor és bélpanaszaidat is enyhítheted vele

A különböző receptekben általában a száraz diólevél súly szerinti mennyiségét adják meg. Ha friss, zöld levelet használunk, nyugodtan vegyük a négyszeresét. Bár a diólevél-főzet alkalmazásának módja sokféle lehet, – tea, főzet, oldat, fürdő, borogatás, szájvíz, gargalizálószer, beöntő vagy hüvelyöblítő, kenőcs, stb. – mindnek az alapja a diólevél hatóanyagainak főzéssel, áztatással való kinyerése. Az egyes receptek eltérhetnek.

A teát mértékkel fogyasztva vagy helyi lemosásként borogatásként használva jó eredménnyel fordíthatjuk külsőlegbőrbetegségek, pattanások, ekcéma, bizonyos gyulladások és lábgombásodás ellen. Igen hatásos tetvesség, rüh ellen, de használható a hajhullás megelőzéseként fejre dörzsölve és borogatva.

Belsőleg teaként fogyasztva pedig alkalmas gyomor és bélhurutok ellen, de vértisztító hatású, s így pattanások kialakulását megelőzi. Zsíros pattanásos bőr esetén a gyenge főzet többszöri fogyasztása ajánlott.

Székrekedés ellen nemcsak Európában, hanem Kínában is alkalmazzák. Hasmenés esetén fontos a folyadékpótlás, ezért a szokásosnál enyhébb főzetet készítsünk, tehát mintegy 10 g szárított levelet tegyünk 1 l forró vízbe. Természetesen a leveleket később szűrjük ki. Ebből a főzetből napi 1 l-t igyunk meg. Általában mondhatjuk, a diólevél-főzet, tea mindenféle emésztési zavar (és az ennek következtében fellépő étvágytalanság) esetén jól alkalmazható.

Az emésztés karbantartására 6 dg diólevél sűrű főzetét ajánlják horvát gyógynövény-szakértők 12 dg glicerinnel és 3 dl forralt vízzel elkeverni, és ebből a készítményből étkezések után és este egy-egy kávéskanállal kell bevenni.

Dr. Ladocsi Teréz bélhurut ellen diólevélből és más gyógynövényekből készült teakeveréket ajánl: Összekeverünk 5 g diólevelet, 5 g kutyabengekérget (Frangulae cortex), 10 g édesgyökeret (Liquiritae radix), 20 g édesköményt (Foeniculi fructus), 30 g orvosi ziliz gyökeret (Altheae radix) és 30 g lenmagot (Lini semen). A keverékből három teáskanállal kell tenni három csésze vízhez, és 5-10 percen át kell főzni, végül leszűrni. Reggel és este egy csésze meleg teát kell a főzetből inni.

Egy egyszerű diólevéltea-recept:

Apróra vágott száraz diólevélből 1 púpozott teáskanállal egy bögre (2,5 dl) forró vízhez öntünk, állni hagyjuk, leszűrjük, esetleg újra melegítjük. A legkülönbözőbb betegségek esetén egyaránt naponta legalább három csészényit igyunk.

Varró Aladár Béla gyógyszerész szerint 10-20 g diólevelet fél liter vízben főzzünk meg, és a szüredéket reggel, kávé helyett cukorral fogyasszuk. Vértisztító, emésztést előmozdító, féreghajtó hatása van. Gyomor- és bélelnyálkásodásnál és általában olyan betegségeknél, melynek oka a vér tisztátalanságában keresendő, kitűnő eredményeket érünk el – írja Varró úr.

Amerikai természetgyógyász enciklopédia szerint 2-3 g szárított diólevelet kell számítani 1 dl vízhez, és 15 percig kell főzni.

Ugyanezt egy olasz természetgyógyász-ajánlás úgy fogalmazza meg, hogy 3 gramm száraz diólevelet 1 dl fehér borban 10 napig kell áztatni, és étkezés után egy kávéskanálnyi szükséges.

Az ajánlások nem pontosan egyeznek, csak abban, hogy diólevelet kell használni.

Zsíros, korpás haj: Ahogy a diófa ügyel saját koronájának szépségére, úgy ápolja a te hajad és fejbőröd is egy kis diólevélből készített tea. Hajmosás után 2-3 dl teával öntözd meg a fejed, hagyd rajta pár percig mielőtt leöblítenéd. Ha nem mosod le, akkor a hajhagymákat táplálja és növekedésre ösztönzi őket.

Homlok-, arc- és orrüregek gyulladása: Ha gyötör az eldugult orr, vagy épp arcüreged fájlalod, az elkészített teából naponta 1-2-szer szívj fel az orron át és hagyd, hogy átmossa az üregeid. Torok és száj öblögetésére is használhatod, az ott levő kórokozókat és baktériumokat elpusztítja. A fájó részekre pedig dunsztkötést tehetsz egy teával átitatott törölközővel.
Fogínygyulladás, afta, szájban előforduló sebek: Főzz le 2dl teát és tartsd a hűtődben, egy kis üvegben. Minden fogmosás után öblítsd át a szájad.

Máj problémák, máj ciszta: Májunk a méregtelenítés nagy mestere, ezért mindenképp figyelj rá. A diólevélben található anyagoknak köszönhetően enyhíti a máj panaszokat, serkenti a méregtelenítést, emésztést. Komolyabb problémánál (ciszta) 6 héten keresztül kell inni a teát és minden este dunsztkötést helyezni a májra.

Hasmenés: A lényeg a könnyű diéta mellett, hogy a bélbolyhokat kell rendbe tenned, ehhez remek segítőtárs lehet a diólevél tea.

Ciszta, mióma a petefészken: Természetesen ez egy komoly probléma, ezért nagyobb odafigyelést igényel. Készíts fél liter teát melyből 2 decit ivásra használj, a maradékot pedig hüvelyirrigálásra. Éjszakára készíts borogatást a hasadra! Hüvelygomba és folyás esetén is sokat segít az irrigálás.

Lábizzadás, körömgyulladás, lábgomba: Viszket a lábad, vagy begyulladt a körmöd? Nincs más teendőd, mint naponta fél órát áztatod a teában a lábad, vagy naponta többször átmosod vele a problémás területeket.

Látásra
Ha már látásunk nem elég éles akkor is segítségül hívhatjuk ezt a kiváló gyógynövényt. 2 dcl forró vízzel egy csapott evőkanál diólevelet leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd vattát mártunk bele és ezt e gyengén látó szemre helyezzük naponta tíz percre. Néhány hónap után azt vesszük észre, hogy látásunk élesedik. Zöldhályog esetén egy éven keresztül ajánlott naponta elvégezni.

Vércukorszint beállításánál is eredményesen alkalmazható. Ekkor egy csésze forró vízhez 2 kávéskanál szárított diólevél ajánlott, majd egy óra állás után kell leszűrni és fogyasztani, naponta négy alkalommal fél csészével.

Diólevél-tea az emésztőrendszeri betegségekre

A diólevél-tea gyomor- és bélbetegségek kezelésére, hasmenés és székrekedés ellen egyaránt jó. Tehát az emésztési zavarokra. Általában rendbeteszi a rendellenes gyomor- és bélműködést. Ha az embernek nincs rendben a gyomra, elmegy az étvágya. Viszont ha diólevél-kúrát alkalmaz, az eredmény gyorsan jelentkezik, megjön az étvágy is. Ezen alapul az a népi megfigyelés, hogy a diólevél-teának étvágyjavító hatása van. Tehát ha valakinek nincs étvágya, igyon nyugodtan diólevél-teát, és az esetleg nem is tudatosult emésztőrendszeri problémái természetes úton szűnnek meg.

Röviden ezt úgy foglalják össze, hogy erősíti, kondícionálja a gyomrot.

Diólevél-krém

Egy recept a diólevél-krémre, folyékony változatban. 10 dkg friss diólevelet 2 dl növényi olajban áztatunk, húsz napig. Szinte bármilyen növényi olaj jó erre a célra, de legkevésbé az olivaolaj, leginkább a repceolaj. Utána az olajat leszűrjük, és fekélyek gyógyítására használjuk. Külsőleges használatkor diólevél-krémet is használhatunk, körömvirággal kombinálva.

Ezt úgy készíthetjük, hogy 20 dkg bármilyen, legfeljebb 60 fokig melegített zsiradékba (shea vaj vagy akár lehet étkezési sertészsír is) 6 db szép diólevelet és 6 db körömvirág-fejet teszünk, és három napig állni hagyjuk. Ezután gőz fölött fölmelegítjük, és leszűrjük. Zárt dobozban, hűtőben hat hónapig tárolható. Kiváló bőrápoló!

A tyúkhúr mellett a diófalevél is ajánlott reumások számára. A reumás testrész masszírozásához nem főzetben, hanem olajban oldjuk a diólevél hatóanyagát. Egy liter étolajban egy hónapig áztatunk 10 kanál tört szárított diólevelet, majd szűrjük le. Ezt az olajat használjuk masszírozásra.

Más védelemre

Hazai néprajzosok anyaggyűjtéséből tudjuk, hogy a szalmazsákba helyezett diólevél Matolcson és Répáshután volt használatos. Ha már nemcsak a szalmazsákunk, hanem a fentiek szerint az egész ágyunk diófalevéllel van tele, akkor akár tegyünk a párnába is! A diófalevelekkel megtöltött kispárnának alvásjavító hatást tulajdonítanak. Úgy tartják, hogy oldja a feszültséget, az álmokat is megváltoztatja, nyugodt alvást nyújt.

Ha pedig a fehérneműs szekrénybe teszünk diófalevelet a fehérneműk közé, azok biztosan nem fognak megmolyosodni.

Tetvek, férgek és mikroszkopikus élősködők ellen a sűrűre főzött diólevél-tea bedörzsölése segít. Ha fejbőrbe dörzsöljük, az erős hajhullás is kezelhető vele.

Mik a diólevél értékei?

Mintegy 10 %-ban tartalmaz tannint (csersavat), nagyrészt ellagénsavval kapcsolódva, amit összefoglalóan ellagitanninnak neveznek, aminek rákellenes hatását jelenleg is kutatják.
Több mint 3 %-ban flavonoidokat (régebbi néven P-vitamint), közülük főleg kvercetint és kempferolt. (Láttuk, Lugasi Andreától tudjuk, a dióbélben főleg miricetin fordul elő a flavonoidok közül.)
A diólevél 0,8-1,0 %-a C-vitamin!

Vannak a diólevélben monoglükozidok, juglon, (=5-hidroxi-1,4-naftolkinon), hidrojuglon. A juglonról bebizonyított tény, hogy vírusölő (HSV-1 vírus, a herpesz vírusa), baktériumölő és gombaölő (az emberi szervezetben állandóan jelen levő, az immunrendszer gyengesége esetén elhatalmasodó Candida albicans gombát és az egyik leggyakoribb nyári bőrbetegséget okozó Trichophyton rubrum gombát is). Egereken végzett kísérletek szerint a diólevél juglonjának tumorgátló hatása is van.

Kis mennyiségben, 0,001-0,03 %-ban illóolajok is vannak a diólevélben, amelyek között szintén találták gombaölő tulajdonságút. (Érdekességként még bizonyos rovarok csalogató szex-feromon anyagai is vannak a diólevél illóolajai között.)

És vannak más, aktív gyógyhatású növényi savak is. Ezek mindegyike gyógyhatású.

A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza.

A diólevél kémiai összetevői között megemlítendő, hogy mintegy 0,03 %-ban illóolajat is tartalmaz. Ennek az illóolajnak érezzük az illatát, ha a diólevelet megdörzsöljük, és ez az, ami olyan kellemessé teszi a diófa közelében tartózkodást. Az illóolaj vizes desztillálással nyerhető ki, sűrűsödése 15 C-fokon következik be.

HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel): levél: csersav, galluszsav, ellagsav, inozit, illóolaj, joglon keserűanyag, juglandin-alkaloida, színanyag, C-vitamin dió burok: hidrojuglonglikozida, juglon-aglukon, csersav, C-vitamin; érett diótermés: zsír (teltetlen linolsav, linolénsav), antioxidáns hatású flavonoidok, vitaminok (B-vitaminok, E-vitamin) és nyomelemek (K, P, Mg), általánosságban: almasav, aminosav, ásvány, ásványi só, aszkorbinsav, béta-karotin, betulin, bór, cianidin, citromsav, cserző anyagok, eugenol, fehérje, festő, flavonoid, foszfor, galluszsav, glikozidok, hamu, illóolaj, inozitol, juglon, kalcium, kalcium-oxalát, kálium, karotinok, kén, keserűanyag, klór, koffeinsav, kvercitrin, lecitin, linolénsav, magnézium, nátrium, nikotin, olaj, palmitinsav, polifenolok, réz, só, sóskasav, szénhidrát, szerotonin, sztearinsav, tanninok, tanninsav, vas, Vitamin, Vitamin A, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, Vitamin B5, Vitamin B6, Vitamin B8, Vitamin C, Vitamin E, víz, zsír, zsírosolaj, zsírsav

Rendkívül érdekesek és gyógyhatású anyagokban gazdagok a fa még éretlen termései, amelyek még szorosan be vannak zárva a zöld termésburokba, és a belső héjuk még nem keményedett meg. Ezeket az éretlen terméseket júniusban szokás begyűjteni, és vagy ki kell őket szárítani, vagy alkoholba tenni. Az éretlen diónak más a hatóanyag-összetétele, mint az érettnek. Sokkal kevesebb zsír található benne, viszont nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, valamint fertőtlenítő és antibakteriális hatású anyagokat. A diófából nyert természetes (sárga) színezőanyagot fel lehet használni textíliák színezésére is. A likőripar is felhasználja. A diólikőr gyógyító hatású és kivételesen jó ízű.

Az éretlen dióból készített főzetet vagy tinktúrát gyakran használják betegségmegelőző célú tisztításhoz és emésztési panaszok, gyomor és bélproblémák kezeléséhez. Kiegészítő szerként kiválóan használható továbbá megfázás, torokfájás esetén vagy a fogíny egészségének megőrzéséhez.

A diókopács (dióburok)

A diókopáncsban a diófa hatóanyagai koncentráltan találhatók, mégis a flavonoidokat emelem ki közülük. Ezekben különösen gazdag. Egy szlovéniai vizsgálat 12-féle flavonoid jelentős mennyiségét találta meg a zöld dióburokban. Nem sorolom fel, többnek magyar neve sincs. Az újabb vizsgálatok tehát igazolják a régi, népi tapasztalatokat, és azok magyarázatát adják. A diókopáncs külsőleg és belsőleg egyaránt hatékony a sebek begyógyításában. A dió zöld burkát használhatjuk gyógyászati célra, mert a feketén begyűjtött burokmaradvány már veszít értékes beltartalmából. Már nincs C-vitamin tartalma, ami a zöld kopáncsban bőven van. Csersavtartalma is lecsökken.

dio5A zöld dióburkot diószüretkor nyerhetjük nagy mennyiségben, amikor elsősorban a vert, rázott dió egy részén rajta van még, de már könnyen lefejthető. Ha még jobb minőségű alapanyagot szeretnénk házipatikánk számára, akkor már az érés előtti állapotú diókról is lefejthetjük késsel, körbevágva. Augusztusban, szeptemberben. A feketedő és a romló foltokat vágjuk ki, ne használjuk fel.

Vékony rétegben terítsük ki a napon, úgy szárítsuk meg. Szárító berendezést, kemencét is használhatunk, de a hőfok 40 C°-nál ne legyen magasabb, a kopáncs C-vitaminjára is tekintettel. Harminc fok viszont szükséges.

A diókopácsot diószüretkor, szeptember táján kell gyűjteni. Ehhez érdemes kesztyűt húzni, mert lemoshatatlanul sötétbarnára színezi a kéz bőrét. A gyűjtött kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, de a már megromlott, penészes részeket előtte és közben el kell távolítani.

A zöld diókopáncs 80 %-ban vizet tartalmaz, a fennmaradó 20 % biológiailag hasznos hatóanyagai a glükozidok (ebből a hidrojuglon-glükozid 2 %), tannin (9 %-ig), fehérjék és 1 % C-vitamin.

A diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat tartalmaz. A diókopács főzetét izzadás, bél- és gyomorhurut esetén javasolják, e mellett rendkívül hatékony száraz köhögés elleni szer. Külsőleg bőrfertőtlenítés és hajhullás kezelésére használható.

Az intenzív barna színeződésért, színezésért a festékanyagok mellett a juglon a felelős. A kezet, a hajat, a gyapjúszövetet egyaránt megfesti. A kézről csak több hét elteltével, a felső hámréteg lekopásával tűnik el. A sérült, elhalt levelek, az érő kopáncs a juglon miatt színeződnek feketére.

A juglon az emberi szervezetet nem károsítja. Sőt, gyógyhatású az emberre, mert egy sor betegséget okozó baktériumra és gombára mérgező hatással van. Gyakorlatilag a gyógyszeriparnak egy természetes úton létrejött gyógyszer-alapanyagát jelenti. Megtalálható még a tannin és az ellagénsav és együtt fordul elő a diófa zöld részeiben, és össze is kapcsolódnak. Ezért összefoglalóan ellagitanninnak is szokták nevezni.

A juglon mellett a diófa további fontos hatóanyagai, hatásuk szerteágazó, főleg gyógyhatásuk és festőhatásuk lényeges. A tannin (magyar nevén csersav, tanninsav) úgy hat az ember hámszöveteire, hogy összehúzza, összeszorulásra bírja a hámsejteket. Ugyanilyen összehúzó hatása van a nyálkahártyákra és a kapilláris csövekre. Ezen kívül lázat és viszketést csökkentő hatásáról is írnak. A tannin baktériumölő is, kapcsolatba lép a baktérium fehérjéivel, és tönkreteszi azokat. Legnagyobb arányban a zöld kopáncs tartalmazza a dió részei közül. Hogy a diófa szerveiben lévő tannin (csersav) milyen nagy érték, egy másik területről, a borászatból tudhatjuk. Ott kiemelten értékesnek, egészségesnek tekintik a csersavas borokat. Nem véletlenül. A csersavas borok megfigyelt gyógyhatása a tanninra vezethető vissza.

Ezért tekinthetjük a diófát kiemelten fontos gyógynövényünknek. A juglon és a csersav az a két hatóanyag, ami igazolja a sokévszázados népi megfigyeléseket a dió gyógyhatásáról. Itthon és világszerte.

Tisztán, keserűn ihatjuk a diókopáncs-főzetet, ha egy mai orosz ajánlást követünk. Három-négy evőkanálnyi zöld dióburkot félliter forró vízbe teszünk, egy percig főzzük, és állni hagyjuk két óráig. Lehűlés után szűrjük le. Általános erősítőszer, és gyógyítja a szájüreg és a torok betegségeit.
A főzet a begyulladt torok és mandula gargalizálására is jó. A svédek ugyanígy, szájvízként ajánlják, a fogíny kezelésére, összehúzó hatása miatt.

Csíkszentdomokoson zöld-diókopáncs-teát használtak toroköblögetőként és köhögés esetén

Ha olívaolajban megfőzzük a diókopácsot, kiváló hajkenő válik belőle. A porrá tört diókopácsot (vagyis a dió zöld, megszárított és porrá tört héját) annyi forró vízzel keverjük el, hogy tejfölszerű, könnyen kenhető masszát kapjunk. Ezt a pépes masszát kenjük a hajra, majd 20 percig rajta hagyjuk és gondosan kimossuk belőle.

A kopáncs főzetének desztillálásával készült párlattal pedig a tüszős mandulagyulladás ellen gargalizáltak, sebeket kezeltek vele. Sőt az angolok a maláriás láz csökkentésére is itták. Nekik a trópusi gyarmataikon különösen szükségük volt rá.
A dióburok gyógyhatását már Hippokratesz is ismerte és ismertette, gyomor- és bélbetegségek ellen dióburok-főzetet alkalmazott. Tanai elterjedtek, Angliában és máshol Európában is ismert volt a dióburok-főzet, mint a gyomor- és bélhurut gyógyszere. A törököknél a kopáncs ecettel leöntve gyomorerősítő háziszer volt. Étvágytalanság esetén is iható.

Ha a fenti célokra a zöld diókopáncsot mézzel együtt főzzük, az így készült ital nemcsak gyógyhatású lesz, hanem finom is. Külsőleges használatra persze nem kell méz.
A törökök a kopáncs főzetét ülőfürdőként is használták, húgyúti megbetegedésekre és női bajokra. A falusi török asszonyok a szülés utáni méh-összehúzódást úgy segítették elő, hogy a diókopáncsot megpörkölték – szárítani nem volt idő, – összetörték, szőlősziruppal keverték, és borogatásként használták. Összehúzta az ereket, megszüntette a vérzést. A szárított, összetört kopáncsot mézzel keverve a fogínyre kenték, a fogínygyulladás megszüntetésére.

Szárított, pörkölt diókopáncsot a horvátok is használtak, de nem vérzés ellen, hanem a vizelés megkönnyítésére. Egy egészen kis mennyiség elég belőle.

A diókopáncs-főzetet (5-10 g szárított kopáncs 1/4 l vízben) Varró gyógyszerész úr nemcsak gyomor-és bélelnyálkásodásnál, hanem higanymérgezés okozta mirigy- és bőrbajnál is ajánlja.

Hasonló a német népi megfigyelés is, ami szerint tejallergia, élelmiszerallergia esetén előálló kiütések elmulasztása során nem mondhatunk le a (diólevél-teával kevert) diókopáncs-főzetes borogatásról.

Ekcéma vagy túlzott lábizzadás esetén a svédek diókopáncs-főzetes lábfürdőt ajánlanak. Ótvar ellen pedig kopáncsfőzetes hajmosást. A túlzott, megmagyarázhatatlan lábizzadás hátterében is gyakran gombafertőzés áll, ezért indokolt a svéd ajánlás.

Egy angol ajánlás is a gombafertőzéses bőrbetegség (ringworm) gyógyítására tartja hasznosnak a zöld dióburkot. A még nem teljesen érett dió zöld burkát ki kell préselni, és a levét kell a gyűrűalakban elpirosodott bőrfelületre kenni, éjszakára. Az így kezelt testfelületet kössük le műanyagfóliával, és a kezelést néhány éjszaka egymás után ismételjük meg. Gyógyulást ígérnek ezzel a módszerrel. És megjegyzik, hogy erre a célra a feketedió zöld burka ugyanolyan jó. (A fügefa levelének fehér tejnedve is, de ez már kívül esik tanulmányaink körén.)

Csak egyre kell ügyelni a dióburok-kúra során: Nemcsak bőrünket, de ruhánkat, ágyneműnket is megfesti a dióburok leve, ha nem vigyázunk.

A diókopáncs-főzet egyébként ugyanúgy jó gyomor- és bélhurutra, és a kúra eredményeként a hurut miatt megromlott étvágy helyreállítására, mint a diólevél-tea, amit később említek. És mit csináljon, akinek bélférge van? Természetesen, igyon diókopáncs-teát, aminek féregölő hatást is tulajdonítanak. Meglátja, rendszeres kopáncstea-fogyasztással a közérzete sokat fog javulni. Nemcsak bélféreg, hanem májmétely ellen is ajánlják.

DióhéjDióhéj

A dióhéjteát cukorbajra fogyasztják, naponta legalább 3-4 csészével, hat héten keresztül. A csíkszentdomokosiak a dióhéjteát csonterősítő céllal itták. Egyébként ha eltekintünk a dióhéjtea gyógyhatásától, közönséges tea helyett is iható, íze kellemes

A dióhéjteát nem kell mindenkinek meginni. Akinek viszketegsége van, annak ezt ajánlja egy hazai orvosi portál: “7 db dióhéjat 30 percen keresztül vízben fözünk. A langyosra hült vízzel naponta 2x-3x mossuk a viszketö felöletet.” (Klasszikust csak eredetiben szabad idézni! Nem felületet! Felöletet!)

Belső válaszfal

Házilag teának eltett válaszfal A dióbél rekeszek közötti, azokat elválasztó fásodott válaszfal gyógyszerészeti neve Juglandis dissepimentum.

 Belső válaszfalA diótermés belső válaszfalának gyógynövénykénti használata méltatlanul merült feledésbe Európában. Pedig, mint róla a bölcs német népi mondás megállapítja: “Bitter im Mund, macht das Herz Gesund,” vagyis: Keserű a szájban, gyógyítja a szivet. Ezt a megállapítást különösen a teljes érés állapota előtti friss dióra vonatkoztatják, amelynek belső válaszfala valóban erősen keserű. Úgy tartják, a szívritmus-zavarok ellen jó, mivel a diótermés belső válaszfala a szív pitvara és kamrája közti válaszfalra hat. Ennek alapján alkalmazták korábban a németek.

A belső válaszfalat kereszt-alakúként is jellemezni szokták, állítólag a morfológiának is van gyógyászati jelentősége. Ha hiszünk benne.

Persze, nem úgy kell hinni benne, ahogy a keresztben hiszünk. Hanem aszerint a régi megfigyelés szerint, ahogy a természeti népek hittek a természet gyógyerejében. Annak analógiájára, ahogy a legtöbb nép a dióbélben az emberi agyat ismerte fel, a korai germánok a dió belső válaszfalát látták olyannak, ami a dió belsejét kereszt alakban négy kamrára osztja. Amint az emberi szivet is négy kamrára osztják a válaszfalak.

Tehát a belső válaszfal – szívgyógyszer. És úgy is használták. És tessék elképzelni, tisztelt orvos Kollégám, hatott is. Vagy a hit hatott. Mindegy, kellett hozzá a diófa termésének gyógynövényként használt, puhára fásodott fala is.

A válaszfalból készített gyógyszert vagy hasonló hatású készítményt hiába is keresnénk a gyógyszertárakban, de még a gyógynövény-boltokban is. Ezt még a szakboltok sem ismerik.

De a németek igen alapos emberek. Nemcsak általában utalnak a válaszfal hasznosságára, hanem házi felhasználásának receptjét is közzétették. Eszerint a teljes érés állapota előtti friss dióból kell egy maréknyi belső válaszfalat kinyernünk. Nemcsak a primőrnek számító, még fehér, porhanyós húsú dió jó erre a célra, hanem a diószüret első felében felszedett, nem túlszárított dió is. Vagyis saját diófánk termésén kívül az ökológiai termelésű dió is. Fontos, hogy fehérítetlen, vagyis kénezetlen legyen a dió.

Szóval, egy maréknyi válaszfalat töltsünk fel 40 %-os konyakkal, és töltsük tiszta, jól zárható üvegbe, például csavaros fedelű lekváros üvegbe. Hagyjuk négy hétig pihenni, majd ebből a tinktúrából napi 10- 15 cseppet vegyünk be.

A dióbél-rekeszeket elválasztó belső hártyás válaszfalból készített teával a szívkoszorú-ér megbetegedését is kezelni szokták.

Nemcsak szívre, hanem cukorbetegség ellen is használatos a diótermés belső válaszfala, grúz kutatók szerint. Negyven darab válaszfalat pohárnyi forró vízzel öntünk meg, és egy óráig áztatjuk a vízben. Hidegen leszűrjük, és naponta háromszor egy kávéskanálnyit veszünk magunkhoz.

Fen xi mu A belső hártyás válaszfal a tradícionális kínai orvoslásban is szerepet játszik. Kínai neve: fen xi mu.

Mint ismeretes, a kínaiak minden, gyógyszerként használt anyagról általános jellemzést adnak, ezeknek a jelzőknek alapján a jelzett tulajdonságokkal ellentétes hatások orvoslására használják. A belső válaszfal jellemzése: keserű, fanyar, semleges. Megállapítják, mely szervek meridiánjaira hat, ezek a lép és a vese. Erősíti a vesét és általában a “jing”-et.

Vesebetegségek gyógyítására használják, véres vizelés és vizeletvisszatartási gondok esetén. Jó hatású férfiak spontán magömlésekor, nőknél pedig felfázásból eredő gyulladásokra. Ezen kívül vérhast is gyógyítanak vele Kínában.

Vékony hártyás héjVékony hártyás héj

Friss héj A dióbelet borító vékony, hártyás héj a bélgörcs gyógyszere. A szárított, porrá dörzsölt hártyából 2 g-ot kell kell bevenni egy leveseskanálnyi borsmentás vízben.

Diórügy

A diófa rügyeinek főzete borogatásként korpásodás esetén hatásos, és hajhulláskor is borogatni szoktak vele.

Dióolaj

Leginkább gyógykrémek alapanyagaként használatos a gyógyszeriparban, magas E-vitamin-tartalma a bőrre tápláló, bőrvédő, egészségvédő hatású. A dióolaj a durva, száraz, napégett bőrt lágyítja. A ráncosodás megelőzésére is használható. Jó az ekcémás bőrre is, csökkenti a korpásodást.

Egy francia szakvélemény szerint a dióolaj ergoszterol-tartalma (ami a szervezetben a D-vitamin képzésének egyik előzetes alakja) jó hatású a bőrre, öregedését késlelteti.

Wellness = dióolaj Ha ajkunk kirepedezik, ne keressünk gyógy-, vagy kozmetikai krémet, ha van otthon kevés dióolajunk, ajkunkat azzal kenjük be! Pótolja a bőrből hiányzó vitamint, zsiradékot, és egészséges a bőrnek. Más bőrirritációk esetén is jól használható, enyhíti, csillapítja a kellemetlen tüneteket.

A dióolajnak kifejezett gombaölő hatása van. A dióolajjal készült gyógykrémek és kozmetikai készítmények kedvező többlethatása a bőrön a gomba elleni védelem, tehát egy bizonyos fertőtlenítés, a gombafertőzés megelőzése vagy kezdődő gombafertőzés leállítása. Ezért szappanok, samponok, napozókrémek adalékanyaga is. Regenerálja a bőrt. Pikkelysömör ellen is alkalmazzák.

Kézenfekvő a tanulság: Csak olyan kozmetikai készítményt szabad vásárolnunk, amiben 10-15 % dióolaj is van. Kipróbálhatjuk szemránc-elsimítóként is, tisztán, magát az olajat, ha nincs dióolajtartalmú szemránckrémünk.

És mikor masszírozhatunk dióolajjal? Ha páciensünk bőre sebes. Vagy ha egyéb bőrproblémái vannak. Vagy ha száraz, normál vagy zsíros bőre van. Mert mindre jó. Égésre, továbbá nehezen gyógyuló sebekre az orosz népi gyógyászat használ dióolajat. Gyulladásokra, például középfül-gyulladásra is. Külsőleg a dióolajat nemcsak sebek, üszkösödés, hanem lepra ellen is alkalmazták. Az angolok.

A dióolajat nemcsak bőrbetegségek fellépésekor, hanem menstruációs problémák alkalmával

Ezt is kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük