Életmód

A gránátalma egészségünk őre

 

 

Gránátalma, a szuper antioxidáns

Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.

granatalma-5.jpgA Berkeley egyetem (University of California) munkatársai is megerősítették, hogy a gránátalma legalább 3-féle erős antioxidánst tartalmaz, melyek együttes hatása az antioxidáns ekvivalenciát mérő Trolox-teszt szerint háromszor akkora, mint a vörösboré vagy a zöld teáé.

Az antioxidáns aktivitás TEAC értékben kifejezett számítása tehát háromszoros antioxidáns hatást mért e gyümölcsnél, mint a zöld teánál vagy a vörösbornál, de az antioxidáns hatás egy másik jellemző mértékével, az ORAC értékszámmal (mely lelkes olvasóinknak biztos ismerős már) kifejezve a gránátalma 105 vmTE/g értékével az 5. helyen áll a legtöbb antioxidánst tartalmazó élelmiszerek versenyében (az első a szárított kínai farkasbogyó, a lícium).

A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.

A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)

Mind állat-, mind humán kísérletekben megállapították, hogy a gránátalma fogyasztása 20 %-al csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben, Illetve a vér koleszterin oxidációját 40%-al csökkentette.

A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora (szisztolés vérnyomás, ACE aktivitás) jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.

Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése szempontjából az a következő érdekes tény: a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni! A vizsgálatok során 19, 65–75 év közötti, a nyaki artéria (carotis) súlyos, 70-90%-os szűkületében (stenosis) szenvedő betegnek adtak naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a szűkület 35%-kal (!) csökkent, miközben a placebocsoport tagjainak állapota tovább romlott.

Dr. Aviram azt is bebizonyította, hogy a gránátalma csökkenti a vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.

Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában

granatalma-6.jpgA legújabb kutatások szerint a gránátalma segíthet számos rákbetegség megelőzésében és kezelésében is. A Wisconsin Egyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy a gránátalma gyümölcskivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását egereken. Egy másik kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok jelentős védőhatást fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen. Bebizonyosodott, hogy a gránátalma-kivonat elősegítheti a rákos sejtek differenciálódását, azaz azt a képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.

A gránátalma az ellagsav (ellagénsav) legjobb természetes forrása, mely egy olyan fenol típusú komponenes, ami antikarcinogén és antimutagén sajátossággal rendelkezik, gátolja a daganatos sejtek osztódását elsősorban emlőrák, bőrrák, prosztatarák és tüdőrák esetén. A gránátalmában az ellagsav egy cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, így sokkal nagyobb adag ellagsavhoz jutnak.

Az ellagsav háromféleképpen fejti ki hatását a rákkal szemben: megállítja a rákos sejtek osztódását, elpusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kialakulását. Lássuk csak: Donald Yance, a táplálkozás-tudomány szakértője, jeles gyógynövényszaakértő a Herbal Medicine, Gyógyulás és Rák című könyvében ezt írja: "az ellagsav meggátolja a rák kialakulását, és úgy gondolják, hogy megakadályozza a rák mutációját is azáltal, hogy a génen ideiglenesen odakötődik a DNS funkcionális oldalához, elhárítva ezáltal az oxidatív gyökök káros hatását". Yance szerint különösen a dohányzás okozta tüdőrák elleni hatása kiváló. Ez azt bizonyítja, hogy az ellagsav gátolja a rákos sejtek kialakulását.

Ugyanezt láthatjuk Dr. Glen Halvorson kutatási eredményeiben is, mely egy másik elméletet álljtott fel, miszerint az ellagsav a rákkeltő anyagokhoz kapcsolódva megakadályozza, hogy azok a DNS-hez kötődjenek, és mutációval tumor keletkezzen.

Az ellagsav elpusztítja a rákos sejteket: Az egészséges sejtek életciklusa kb.120 nap, majd az apoptózissal normálisan elhaló sejteket a szervezet új, egészséges sejtekkel pótolja. Ezzel szemben a rákos sejtek nem halnak el, hanem gyors osztódással szaporodnak. Laboratóriumi vizsgálatok során az ellagsav a rákos sejteknél úgy váltotta ki a normál sejthalált, hogy az egészséges sejteket nem károsította.

Az ellagsav megállítja a rákos sejtek osztódását: A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi Egyetem) végzett 9 évig tartó kísérletsorozatban méhnyakrákos betegek bevonásával kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását 48 órán belül, de természetes sejthalált (apoptozist) is képes indukálni a rákos sejtekben, méghozzá 72 órán belül. Ugyanezt figyelték meg mell-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, bőr-, vastagbél- és prosztatarákos sejtekben is.

Jelenleg a rák kezelésében az ellagsavat általában nem önmagában, hanem más kezelési módokkal együtt alkalmazzák. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy magában a gránátalmában is találhatók olyan flavonoidok, melyek csökkentik a tumor környékén történő érképzést – az angiogenezist -, így hozzájárulnak a daganat csökkentéséhez.

Tehát a gyümölcs rendszeres fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ez azért nagyon fontos, mert ilyen hatású gyógyszert még nem sikerült a kémikusoknak előállítani.

Gránátalma hatása

Mivel a gránátalma ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű anyagot, ösztront tartalmaz, előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, így depresszió és csontritkulás ellen is.

granatalma-magjai.jpgEmellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták. Tehát a gránátalma a gyümölcsök közül egyedüliként képes többek között a bélrendszeri candida fertőzést megállítani, hiszen gátolja a káros gombák, élesztőgombák és baktériumok szaporodását. Azt minden lelkes olvasónk már tudja, hogy sok fruktóztartalmú gyümölcs elősegíti a gombák szaporodását. Hát most itt van egy olyan csodás gyümölcs, ami éppenhogy meggátolja azok növekedését!

Érdekes összefüggésekre szeretnék még rávilágítani: Több gomba-végterméknek van rákkeltő hatása (pl. Aspergilllus funghi által termelt Aflatoxin, melyről korábban megjelent írásainkban emlegetett Kína Tanulmány is szól). Ezek a végtermékek, a mikotoxinok heves, krónikus gyulladásos immun-válasz-reakciókat válthatnak ki a szervezetben (legenyhébb esetben allergia formájában), mivel az immunrendszer kétségbeesetten próbálja eltávolítani azokat. A folyamat végén azonban az immunrendszer csak saját szöveteiben tesz kárt, melynek végeredménye a felgyorsult öregedés valamint szív- és érrendszeri betegség. Talán részben a gránátalma candida és egyéb gomba-ellenes hatása magyarázhatja a szívbetegségek oly sok kockázati tényezőjére való kedvező hatását.

Nézzük csak ezt a gondolatmenetet a baktériumoknál is (a következőben leírtakat is több kutatásban egyértelműen bizonyítottak már) : sok esetben a szívbetegség összefüggésbe hozható a Clhlamydia pneumoniae által okozott krónikus fertőzéssel, mely közismerten légzőszervi betegségeket okoz, influenza-szerű tünetekkel. A kezdeti fertőzés alábbhagyásával a kórokozó megtelepszik az arra fogékony gazdaszervezet vérereinek falán, mely gyulladást idéz elő, ami pedig egymást követő immunreakciókat indít el. Ez végül érelmeszesedéshez és szívbetegséghez vezet.

A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma a szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között szembeszáll a szervezet lappangó fertőzéseivel és visszafordítja az agyvérzéshez és a szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.

Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz

granatalma-szaradaskor.jpgGránátalma vásárlásakor kemény, fényes héjú gyümölcsöt válasszunk. Éles késsel vágjunk le a gránátalma kalapjánál egy szeletet. A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a gyümölcsbe, majd merítsük 4-5 percre víz alá, hogy az értékes hússal körülvett magvak épségben kinyerhetők legyenek. Óvatosan nyomkodjuk ki a magokat, melyek lemerülnek a víz aljára, míg a héj a víz tetején marad. Szűrjük le, és már ehetjük is.

A gránátalma termése késő ősszel érik. Ha magunk szüretelhetjük le, akkor a nagy, gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le, hiszen erős szárral tapadnak a növényekhez.

Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak, legkellemesebbek — ezek terméshéja általában világos, fehéres színű.

Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből — vízzel vagy ásványvízzel hígítva — kellemes üdítő ital készíthető.

Fogyasztható nyersen vagy levét kifacsarva, joghurtba, müzlibe szórva, de semmiképp se főzzük!

Ezen kívül gyümölcsfagylaltok, likőrök, szirupok, lekvárok és sűrítmények is készíthetők belőle, sőt bornak és ecetnek is kiválóan alkalmas.

A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt nagyon kevéssé érzékenyek, így a terméseket hosszú heteken át, fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig is tárolhatók, értékes tulajdonságaikat megtartva. A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.

Gránátalma, mint szimbólum

 

Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.

Álomban gránátalmákat látni, termékenységet, jó egészséget és hosszú életkort prognosztizál, de szexre való csábítást, felhívást is jelezhet.

Alternatív módon a vért reprezentálja.

grnatalma-novesben.jpgGörögországban gyümölcse a lét és megsemmisülés, a termékenység jelképe még napjainkban is. Némely görögországi vidéken a lakodalmi vendégek a mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak a padlatra; ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és termékenységet jelent

 

 

Gránátalma „sodródása a történelem tengerében”, szerepe a művészetekben

A gránátalma Nyugat-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt felkeltette az ember figyelmét. De először nem virágával, hanem főként gyümölcsével. Talán már a kőkori nyugat-ázsiai embernek gyümölcse volt. De kerti története is lehet vagy négyezer éves, mert Egyiptomban már Kr. e. 1500 körül ültették.

granatalma-2.jpgHogy az ókori kertekben milyen fontos szerepe volt, a biblia is bizonyítja, amely Palesztina legfontosabb gazdasági növényeit ebben a rendben sorolja fel: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajfa, datolya. Homeros a feákok országában leírja Alkinoos kertjét s abban említi a körtefát, almafát, gránátalmafát, fügefát, olajfát, szőlőt. Görögországba és Rómába többnyire keletről és Afrikából szállították a gyümölcsnek használt árut, noha a gránátalmafát gyakran ültették Hellaszban és Itáliában is. Itáliában az ókorban kapta sok magjáról malum granatum nevét s a modern nyelvekben ez a Plinius által is használt neve honosodott meg. (A granum szó magot jelent, a malum granatum tehát sokmagvú alma.)

A renaissance korában már csak emlék volt a gránátalma. Az arabok a X. században elhozták Indiából a citromot és a narancsot s előbb Palesztinában, majd Egyiptomban és Afrika északi partjain alapítottak narancskerteket, a XI. században pedig Spanyolországban és Szicília szigetén is. A gránátalmánál sokkal kellemesebb narancs és citrom, a serbetnél üdítőbb limonádé ettől kezdve hamarosan kiszorította a gránátalmát. Ugyan még Albertus Magnus és Petrus de Crescentiis is felsorolják a gyümölcsfák között, de utóbbi már azt írja, hogy az egyszerűbb emberek délen gránátalmafát, északon szilvafát, birset, füzet, nyárt, vagy szilt használjanak kerítésnek. Tehát a XIV. században már inkább csak mint kerítés játszott szerepet a déli országokban.

Újra fontos szerephez jut azonban a gránátalma a XV. században. De a gyümölcs ekkor már csak az ornamentikában nevezetes. A reneszánsz híres gránátalma-motívuma csírájában az ókorba visszanyúlik. Tudjuk, hogy Salamon (Kr. e. 970–933) templomának oszlopfejein többféleképen ábrázolták a gránátalmát s Herodotus szerint Xerxes testőrségének lándzsáin gránátalmadísz fityegett. Keleten a XIV. században elterjed a selymeken a gránátalma-motívum s a XV.-ben Itáliában is ez a legkedveltebb dísz az olasz selymeken. Mátyás király Itáliában készült trónkárpitján a korabeli pápai aranyrózsát utánzó rózsa-motívumon kívül naturalisztikus eredetiségében láthatjuk a gránátalma-motívumokat (XI. tábla).

„A XV. század második felében – olvassuk Az iparművészet könyvében – az olasz selyemszövés terén Velence jut vezető szerephez; de a szigetváros mellett a selyemszövés többi olasz főhelyei is számot tesznek. A gránátalmás mustra most is az uralkodó, de szerény levélkeretéből káprázatos változatossággal alakított s egymást metsző indadísz keletkezik, amelynek egymásba fonódó virág- vagy szalagfüzéreinek keretében magának a gránátalma motívumnak csak kitöltő szerep jut. Ez a kitöltés azonban csak körvonalaiban emlékeztet még a gránátalmára, amelyeken belül a stilizált gyümölcs helyébe akantusz-lombok, szimmetrikus virágbokréták, tollas vagy virágos vázák – régi magyar nevükön olasz korsós virágok – és más effélék kerülnek”. Minthogy a XV. századnak legkedveltebb virága a szegfű, többnyire szegfűvel kombinálják a gránátalma motívumot. Így látjuk egy a bártfai múzeumban őrzött olasz származású miseruhán.

Az arab-mór textildíszítmények ihletője volt, és az egész XV. századi Európában a szőnyegek és brokátok szinte kizárólagos díszítőeleme lett.

Városokat is neveztek el róla. Frigiai eredetű neve sok helység nevében megtalálható; és van, aki Granada város nevét tőle származtatja. A X. századi arab városalapítóknak talán hazájukat juttatta eszébe?

granatalma-1.jpgA renaissance azonban más módon is feltámasztotta a gránátalmát. és pedig virágjáért, amelyet ugyan jól ismertek az ókorban is, de csak alárendelt szerepet juttattak neki. Plinius azt írja a gránátalma virágjáról, hogy a neve balaustium, orvosságnak és ruhák festésére használják, s az ilyen ruhát balaustium-színűnek nevezik. Löw Imánuel szerint a balaustion vagy balaustium sémi eredetű szó s a gránátalma elfeledett sémi neve, amely a betsa vagy belasa szóból ered. Belasa pedig repedést jelent, tehát eredetileg az érett gyümölcs neve volt. Később azonban ezt elfeledték s Dioskurides és Plinius a balaustion szót a virág neveként foglalták le.

A gránátalma a reneszánsz kor óta a magyaroknak is elterjedt és kedvelt motívuma volt, és igen meglehet, hogy őseink Ázsiából hozták magukkal. Mátyás király udvarának újjászülető, humanista fényében vörösmárvány gránátalmák ragyogtak. Az olasz művészetek mellett, e gyümölcs emlékét Galeotto krónikái is megőrizték a királyi lakomák leírásában.

granatalma-3.jpgA balaustium nem tűnt el a középkorban sem, sőt mint gyógyszer használatos volt az egész keresztény és arab kultúrterületen. Nyilván eme szerepének köszönheti, hogy akkor sem szűnt meg iránta az érdeklődés, mikor a gyümölcs már eljutott a feledés útjának kezdetére. A renaissance pedig előtérbe tolta a virágot és azzal, hogy a gyümölcsöt az ismert gránátalma-motívummá alakította, azt is dísszé avatta. A renaissance embere a balaustium-ot az olasz balaustro alakjában használta s az egész gránátalmafát gyakran így nevezte. Mikor Alberti javaslata nyomán elterjedt a növényveder iránt az érdeklődés, a lépcső és az erkély díszítésére szívesen alkalmazták a vederbe ültetett gránátalmafát, amely piros virágaival versenytársa lett a szegfűnek és azt inkább az ablakba szorította. A lépcsőkorlát és az erkélykönyöklő mai napig őrzi nemzetközi nevében a balustium emlékét, ugyanis – mint Löw Imánuel kimutatta – a lépcsőkorlát és erkélykönyöklő Itáliában a díszítésére használt balaustro alapján kapta olasz balaustrata (virágos gránátalmafával szegélyezett) nevét, ebből lett a francia balaustrade, amely később világszerte meghonosodott. A vederbe ültetett gránátalma a XVI. században egész Közép-Európában divatossá lett az olasz példa nyomán az úri házakban hű társa, a leander kíséretében. Télire pincébe tették a növényt, nyáron pedig balustrádokat díszítették vele. Lippay ezt írja róla: „Balaustia, vad pomagránát, avagy teljesvirágú pomagránát, aki gyümölcsöt nem hoz, de a virágja igen szép miniumszínű veres: öreg teljes, mint a középszerű rózsa. Fája, levele nem külömb a gyümölcsöző pómagránátrál. Kirül az olasz fák között. Szaporítása lehet a bujtatás által, vagy a gyökeréről kinőtt ágacskákról, amint gyakran megmondottam. Öreg faedényekbe kell tenni, hogy télbe a pincébe vihessék.” Azonban még a XVIII. század végén sem volt Magyarországon gyakori. Grossinger azt állítja: „a fa nem állja ki a tél szigorát, ezért az ország díszkertjében nagyon ritkán látható.”

A századok folyamán sok híres növény neve merült feledésbe, és a növényvilág új ritkaságai tűntek fel, belopva magukat az emberek szívébe. A gránátalma híre, szépsége azonban semmit sem halványodott.